A közvélemény jelentős részét meglepte, hogy a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányának fő témája a 2022-es választásokhoz hasonlóan most is a háború, a háborús fenyegetettség lett. Az elmúlt hónapok gazdasági és belpolitikai történései fényében úgy tűnhet, a kormánypártok rutinszerűen, rugalmatlanul jelölték ki a vezető témájukat, hiszen a háborús fenyegetettség kérdése most sokkal kevésbé szerepel a nyilvános közbeszéd napirendjén. 

Azonban ha mélyebben elemezzük a magyar társadalom, különösen pedig a Fidesz-KDNP szavazók orosz-ukrán háborúval kapcsolatos attitűdjeinek alakulását, jól látható hogy a kormánypártok kampánystratégái valószínűleg nagyon is releváns okokból, tervszerűen döntöttek a téma mellett: mindenekelőtt a saját tábor aktivizálását tarthatták szem előtt egy olyan ügy mentén, amelynek narratívája vissza is vezethető a bejáratott „szuverenitás” történetmesélésre.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nem az EU-s trendeket mutatjuk

Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után az Orbán-kormány lépései és kommunikációs megnyilvánulásai viszonylag hamar elkezdtek felvenni olyan mintázatokat, amelyek különutas felfogást jelentettek a mainstream euro-atlanti, szövetségi álláspontokhoz képest, sokak szerint pedig egyenesen “oroszpártiak” voltak.

Az azóta eltelt két évben az Orbán-kormány különutas karaktervonásai nem igazán változtak, inkább tovább erősödtek. Bár az egyes uniós tagországok társadalmai között jelentős különbségek lehetnek, a közvéleménykutatások adatai alapján az EU népességének többsége inkább Ukrajna mellett állt a konfliktus kezdetekor és napjainkban is, és támogatja az EU háborúval kapcsolatos politikáját. 

Azonban – az IDEA Intézet saját, 2022 és 2024 között végzett adatfelvételei és több nemzetközi kutatás szerint is – a magyar társadalom az EU átlagánál eleve megosztottabb volt a háború felelősségével kapcsolatban, és az átlagnál elutasítóbb Ukrajnával szemben, ez pedig azóta sem változott. A helyzetet jól illusztrálja, hogy 2024 márciusában csak a felnőtt népesség 30 százaléka értett egyet azzal, hogy az EU megkezdte Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat, miközben 50 százalékuk élesen elutasította ezt. 

Ennek oka, hogy a FIDESZ-KDNP szavazók véleménye gyökeresen eltérő a társadalom nem kormánypárti részeitől. A Fidesz-KDNP szavazóknak jelenleg 95 százaléka nem ért egyet a csatlakozási tárgyalások megkezdésével, miközben az ellenzéki pártok szavazóinak kétharmada, de még a bizonytalanoknak is majdnem egyharmada támogatta.

A csatlakozási tárgyalások elutasítottságának nem csak biztonságpolitikai, hanem gazdasági okai vannak, a Fidesz-KDNP szavazók közül jelenleg többen (86%) aggódnak amiatt, hogy az olcsó ukrán gabona és az olcsó munkavállalók fenyegetettséget jelentenek Magyarországnak. A kormánypárti szavazók nem támogatják az EU és országainak aktuális lépéseit sem, egyáltalán nem gondolják, hogy szankciókat kéne bevezetni Oroszország ellen, vagy fegyverekkel kéne támogatni Ukrajnát.

Volt mire építeni

A magyar lakosság Ukrajnával, Oroszországgal, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos gondolkodásmódját meghatározta a Fidesz-KDNP álláspontok erőteljes és folyamatos kommunikációja, de az is egyértelműnek látszik, hogy a kormányzati kommunikáció alapvető üzeneteinek befogadására – racionális, vagy irracionális megfontolások alapján – a felnőtt népesség jelentős része már a háború előtt is, eleve nyitott volt. 

A magyar társadalom eredendően megosztott volt a háborúban résztvevő felek megítélésével kapcsolatban, már a 2022. február 24-i orosz inváziót megelőző években is egyre bizalmatlanabbá vált a nemzetközi környezet irányában, mind a szövetségi rendszereket, mind a nagyhatalmakat illetően. Emellett, bár 2018 és 2022 között jelentősen romlott az oroszok megítélése, de értékelésük lényegében nem különbözött Ukrajnáétól, és ezzel együtt az USA megítélése is meredeken visszaesett.

Ez a trend nem változott, az IDEA Intézet adatai alapján 2023 szeptemberében a magyar felnőtt népesség tagjainak 58 százaléka úgy látta, Magyarország értékei és érdekei nem esnek egybe Ukrajnáéval, miközben csak 15 százalékuk gondolta ennek ellenkezőjét. A kormánypárti szimpatizánsok véleménye ebben az esetben is jelentősen különbözött az ellenzéki szimpatizánsokétól, és jól láthatóan, a két oldal teljesen más érvelés mentén gondolkodik.

A háború előrehaladtával a Fidesz leuralja a narratívát

A vélemények alakulását nem csak a magyar kormány kommunikációja határozta meg, a háború konkrét eseményei, az ezekkel kapcsolatos információk is jelentős mértékű hatást gyakoroltak. A sikeresnek mondható ukrán ellentámadások után 2022 nyarára az IDEA Intézet mérései szerint a magyar társadalom fele elégedetlen lett az Orbán-kormány háborús politikájával, és év végére már a felnőtt népesség 57 százaléka gondolta azt, hogy az Orbán-kormánynak keményebben kellene fellépnie Oroszországgal, szemben a korábbi 35 százalékkal. A magyar társadalom eleinte erőteljesen megosztott volt a kormány „pártatlan”, harmadikutas háborús politikájával kapcsolatban, 2022 utolsó negyedévére viszont már kétharmados többséget alkottak azok, akik szerint harmadik út nem létezik, Magyarországnak választania kell.

2022 végére tehát a magyar társadalom szűk többsége, eltérő mértékben ugyan, de egyértelműen szembekerült az Orbán-kormány háborúval kapcsolatos narratívájával. Az ellenzéki pártok viszont nem igazán voltak képesek konkrét és határozott, a kormányzati üzenetekkel szembehelyezkedő politikai kommunikációt folytatni a témában. Eközben a kormány országos plakátkampányokkal, vagy a nemzeti konzultációval, valamint a kormánypárti médiumok abszolút fölényével folyamatosan képes volt hangsúlyozni a saját üzenetét, és nem is csupán a Fidesz-KDNP hívei felé. Ennek eredményeképp 2023-ra az orosz-ukrán háborúban stabil viszonyítási pont lett a Fidesz narratívája a magyar politikai nyilvánosságban. A magyar társadalom ugyan sok mindenben nem értett egyet a kormány háborús álláspontjával, de nem is fogta azt fel tragikusan, inkább lényegében hozzászokott. 

Időközben az erőviszonyok is megváltoztak a fronton: az amerikai támogatások hosszú időre elakadtak, az oroszok kezdeményező pozícióba kerültek és lassan, de fokozatosan előrenyomultak. Ezzel összhangban, folyamatosan nőtt a magyar felnőtt népességben azok aránya, akik szerint inkább a nyugati felet (a NATO-t, az EU-t, vagy Ukrajnát) terheli nagyobb felelősség a háború kitörésével és/vagy a békekötés elmaradásával kapcsolatban. 

Ebben az esetben is látható, hogy elsősorban a Fidesz-KDNP szavazók azok, akikhez az átlagnál sokkal közelebb áll az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban főleg a “nyugatot” hibáztató narratíva (91%), és a kormány háborús üzeneteivel kapcsolatos kampány főleg a kormánypárti szavazóknak szólt, legalábbis elsősorban közöttük volt hatásos, a társadalom más rétegeiben a „nyugatot” hibáztató vélemények hányada ingadozott ugyan, de lényegében nem változott.

A Nyugat kritikája mint identitásképző erő

A nyugatot hibáztató narratíva térnyerésének története is jól illusztrálja, ahogy fő törésvonalként tovább mélyül a kormánypárti és ellenzéki szavazók között a nagyhatalmak megítélésének ellentéte, melyet az Orbán-kormány kommunikációja idővel tovább erősített.

Ukrajna 2022-es inváziója után a népesség egyharmada még meglehetősen bizonytalan volt a háborúval kapcsolatos felelősség kérdésének megítélésében. Ekkor a magyar felnőttek egynegyede okolta a háború kitöréséért Oroszországot, ezt a véleményt lényegében ugyanannyian vallották, mint amennyien azt, hogy a NATO vagy az USA okolható a háborús konfliktusért. A Fidesz-KDNP szavazók véleménye már ekkor eltért a többségtől, körükben az Oroszországot felelősnek tartók aránya elenyésző volt, miközben a Fidesz-KDNP szavazók fele a nyugati hatalmakat okolta a béke elmaradásáért.

A háború első évében fokozatosan csökkent a bizonytalanság, a vélemények sokkal jobban polarizálódtak, egyúttal át is alakultak. A kormányzat erőteljes kommunikációs hatékonyságát mutatja, hogy kormánypárti szavazók körében 2023 tavaszára hatszorosára növekedett a béke elmaradásáért az EU-t okolók aránya, a háború kitöréséért pedig leggyakrabban magát Ukrajnát hibáztatták. Az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok túlnyomó többségének véleménye viszont másik irányba mozdult, egyértelműen Oroszország felelősségét tartották a legnagyobbnak.

A 2023 tavaszát követő időszakban a kormányzat kommunikációja egyre erőteljesebben és gyakrabban tartalmazott olyan elemeket, amelyek a NATO háborúval kapcsolatos politikáját és döntéseit kritizálták. Ennek is köszönhetően 2023 során megszilárdult az a máig tartó megosztottság, amely szerint a lakosság 40 százaléka már a NATO-t vagy az USA-t okolja a békekötés elmaradásáért, és körülbelül ugyanennyien hangsúlyozzák Oroszország felelősségét. A Fidesz-KDNP szavazók véleménye konstansan eltér a társadalom nem kormánypárti szavazó részeitől, sokkal többen tartják felelősnek a béke elmaradásáért az USA-t, vagy a NATO-t (80%), mint Oroszországot (7%).

A háború lett az új rezsicsökkentés

Az adatok tükrében jól látható, hogy a FIDESZ-KDNP a háborús kommunikációt a szavazótáborának már a háború kitörésének pillanatában is érzékelhető, a „nyugati” mainstream véleményekkel szembenálló nézetekre építette, és erre alapozva üzenetei sikeresen kísérelhették meg a felnőtt népesség háborús gondolkodásának alakítását.

Bár az Orbán-kormány unión belül különutasnak számító Ukrajna-politikája, és az ezzel kapcsolatos retorikája nem maradt visszhang nélkül a magyar társadalomban, erős a megosztottság ennek megítélésében. A háborús felelősséggel kapcsolatos nézetek mára ugyanolyan identitásképző erőt képviselnek a kormánypárti szavazók számára, mint ahogyan korábban az ún. rezsicsökkentéshez kapcsolható attitűdökről volt ez elmondható: a „fideszesek” háborúellenesek, a háború kitöréséért és elhúzódásáért nyugati intézményeket okolják,  az ellenzéki szavazók, illetve szinte mindenki, aki nem „fideszes” pedig háborúpárti. 

Különbséget jelent, hogy a rezsicsökkentés témájához képest a háborús felelősség megítélésének kérdésében a kormányzati kommunikációnak jóval kevésbé kellett felépítenie a saját narratíváját. Egyszerűen csak rá kellett csatlakoznia a kormánypárti szavazók jelentős részét már a háború előtt is jellemző Ukrajna-, NATO és EU ellenességre, a jól érzékelhető „nyugattal” kapcsolatos szkepszisre.  

A háborús kampány örökzöld jellegét segíti az is, hogy az Orbán-kormány különutas álláspontjának támogatottsága nem független a háború konkrét eseményeitől sem. A tavalyi év során az ukrán támadó harci cselekmények kudarcai, majd az amerikai támogatásokkal kapcsolatos bizonytalanságok, és ezek propagandisztikus kommunikációjának köszönhetően megnőtt a „nyugat” háborús politikájával élesen kritikusak aránya a Fidesz-KDNP szavazótáborában.  

Mindeközben a háborúhoz kapcsolódó aggodalmak továbbra is jelen vannak, és bár kissé csökkentek a teljes lakosság körében, 2023-ban az átlagnál másfélszer annyi Fidesz-KDNP szavazó aggódott a háború megélhetésre és az energiaköltségekre gyakorolt hatásai miatt. Ebből is látható, hogy 2023-ra a rezsikommunikáció sikeresen összefonódott a háborús kampánnyal a kormánypárti szavazók gondolkodásában, eredményesen erősítve egymást.

A háború, mint fő kampánytéma tehát továbbra is könnyen mozgósító, és identitásképzőként fontos szavazótábor-erősítő elem a FIDESZ-KDNP számára, amellyel így a választási kampány során jó eséllyel sikeresen aktivizálhatja szavazóit.

Molnár Péter – Sütő Anna

Források:(1) IDEA Intézet, országosan reprezentatív, online kérdőíves felmérései (N=1500) – 2022.07, 2023.03, 2023.08, 2023.09., 2024.02.(2) Libby Berry Year in Review: 2023 in Public Opinion – IN: https://globalaffairs.org/, 2023.12.(3) Standard Eurobarometer 100 – Autumn 2023 – IN: https://europa.eu, 2023.12.)(4) Median: Ugyanolyan rossz véleménnyel vannak a magyarok Ukrajnáról, mint Oroszországról – IN. 444.hu, 2022.05.(5)  Moira Fagan, Jacob Poushter, Sneha Gubbala: Pew Research: Large Shares See Russia and Putin in Negative Light, While Views of Zelenskyy More Mixed –IN. www.pewresearch.org, 2023.07.