Ideablog

A lakosság többsége szerint Magyarország energiaellátása olyan erősen függ az orosz forrásokból származó importtól, ami kockázatot jelent, és a legfontosabb cél ma Magyarország energiaellátásának biztosítása szempontjából az, hogy az egy országtól való függés mértéke csökkenjen. A népesség majdnem fele akár még egy kicsit többet is fizetne az általa használt energiáért, ha ezzel hozzájárulhat e függőség csökkentéséhez – egyebek mellett ez derült ki az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet 2025 novemberében végzett 1500 fős, országosan reprezentatív, kérdőíves felméréséből.

2025. nyarán a magyarországi felnőttek majdnem háromnegyede (73%) gondolta azt, hogy a népességszám csökkenése a közepesnél mindenképpen súlyosabb, vagy kifejezetten súlyos probléma.  Ezzel kapcsolatban érvényesül a nemzeti konszenzus, a népesség többsége hasonlóan gondolkodik. De, az olyan, a témához kapcsolódó,  személyes értékrendhez erősen kötődő, privát világnézetet mélyen érintő témák megítélésében, mint a fogantatás, a születés, vagy éppen a magzati jogok és a nők jogainak kérdése már jelentős véleménykülönbségek vannak  a társadalomban.

Az általános lakhatási válság, a folyamatosan emelkedő albérleti díjak ellenére csak a felnőttek harmada értene egyet egy olyan szabályozással, amely a magáningatlanok kiadására vonatkozóan lakbérplafont vezetne be - ez derült ki az IDEA Intézet május legelején elvégzett, rövid felméréséből.

Az erős sztereotípiák, a politikai okok miatt is kialakult mély, negatív meggyőződések alapvetően befolyásolják a zöld témák iránti érdeklődést, az információk hitelességének megítélését a magyar társadalomban, ami csapdába zárja a zöld szervezeteket.

A magyar felnőttek fele gondolja azt, hogy Oroszországnak van nagyobb felelőssége abban, hogy a háborút még nem zárta le békekötés. Az ukránokat ugyan kevesebben okolják ezért, de sokaknak az a meggyőződése, hogy Oroszország és Ukrajna háborús felelősségének mértéke azonos, de legalábbis megoszlik.