Az elmúlt hónapokban Magyar Péter és a Tisza Párt valósággal berobbant a köztudatba, jelentős mértékben átalakította a hazai belpolitikai erőviszonyokat. A pártra a 2024-es EP választáson több mint 1.3 millió szavazat érkezett, ezzel toronymagasan a TISZA lett a legnépszerűbb ellenzéki erő Magyarországon.
Az IDEA Intézet országosan reprezentatív, közéleti témákkal kapcsolatos felmérései először 2024. áprilisában mérték a TISZA Pártot, ezt követően 2024. május elejére és végére vonatkozóan is rendelkezésre állnak 1500 fős, országosan reprezentatív minták elemzésének adatai. A következőkben ezen információk felhasználásával arra keressük a választ, hogy milyen jellegzetes karaktervonásai lehetnek jelenleg a TISZA szavazótáborának, és az elmúlt hetek során milyen tendenciák érvényesültek a tábor összetételének növekedésével kapcsolatban.
2024 első hónapjait több nagy visszhangot kiváltó belpolitikai történés is jellemezte. Ezek következményeképp április elejére mintegy 2.5 millió felnőtt úgy érezte, hogy változóban van, vagy pedig már meg is változott a hazai pártokkal, pártpolitikával, illetve a közelgő választásokon való részvétellel kapcsolatos véleménye. Az így gondolkodók száma ugyan a későbbiekben valamelyest mérséklődött, de még május végén is, 1-2 héttel az EP- és önkormányzati választások előtt, majdnem 2 millió felnőtt úgy látta, az előző hónapokban megváltozott a közélettel, közpolitikával kapcsolatos véleménye.
A június 9-i EP-választáson jelentős mértékben átalakultak a pártok közötti erőviszonyok, ami egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy május végén már több mint félmillióan voltak azok, akik egy választáson más pártra adták volna le a szavazatukat, mint néhány hónappal korábban. Az IDEA Intézet adatai szerint még a választási kampány utolsó hetében is sok százezer felnőtt politikai véleménye volt átalakulóban, az ő véleményükre egészen biztosan nagy hatással lehetett a kampány utolsó 1-2 hete, illetve az EP- és önkormányzati választások valós végeredménye. Közel 1 millió, korábban párt nélküli vagy addig szavazni sem szándékozó felnőtt május legvégére úgy látta, immár részt tud majd venni a választásokon, mert talált olyan pártot a hazai politikai palettán, amelyet támogatni tud. A mozgásokról részletesebben korábbi elemzésünkben írtunk.
A belpolitikai erőviszonyok átrendeződésének TISZA Párt megjelenése egészen biztosan fontos motorja volt. A hazai politikai palettán áprilisban megjelenő, (addig “alvópártként” létező tömörülés átvétele előtt Talpra Magyarok Közösségeként, vagy Magyar Péter pártjaként emlegetett) szervezet támogatottsága azonnal exponenciális növekedésnek indult. A TISZA Párt szavazótábora hétről hétre több százezres nagyságrendben gyarapodott, április végére már elérte az 1 millió főt, május végén pedig pártnak nagyjából 1.5 millió támogatója volt, akiknek túlnyomó többsége meg is jelent június 9-én a szavazó helyiségekben (több, mint 1.34 millió fő).
Az IDEA Intézet adatai szerint egy május végén tartandó választáson összességében a felnőtt népesség 19 százaléka adta volna a szavazatát a TISZA Pártra. A TISZA EP-választáson elért 30 százalékos szavazati aránya a teljes népességben 17 százalékot jelent, ennek alapján bár a párt választási mozgósítása határozottan jól sikerült, egyértelműen maradhattak tartalékai is.
A párt támogatói tábora április-május folyamán folyamatos mozgásban volt, a tagok szocio-demográfiai összetételének hangsúlyai is alakultak, bizonyos szempontból más képet mutattak áprilisről májusra. Április elején elsősorban az 50 évesnél fiatalabb korosztályok érdeklődését keltette fel Magyar Péter pártja, akkor még ideértve a 30 évesnél fiatalabbakat is. Május végére a (politikai iránt általában kevésbé érdeklődő) legfiatalabb korosztályok figyelme viszont érzékelhetően csökkent a TISZA Párt iránt. A helyzet az EP-választásokra abból a szempontból stabilizálódott, hogy a TISZA párt egyértelműen az átlagnál sokkal népszerűbb volt a 40-59 éves korosztály tagjai között, illetve a közép-, vagy felsőfokú végzettségűek körében, és szavazói az átlagnál gyakrabban éltek kisebb városokban, vagy falvakban. Az IDEA Intézet adatai szerint a párt különösen azon szavazók között volt népszerű, akik az ún. középosztály alsó, egzisztenciálisan súlyosan veszélyeztetett rétegeihez tartoznak: a TISZA támogatói az átlagnál nagyobb arányban gondolják azt, hogy családjuk anyagi gondokkal küzd, hónapról hónapra problémát jelent a megélhetési költségek előteremtése, de azért még nem kényszerülnek nélkülözésre.
A TISZA szavazók szerint pártjukra különösen jellemző, hogy modern, egyúttal nemzeti is, üzenetei hitelesek, érthetőek és őszinték – más ellenzéki pártokkal kapcsolatban sokkal vegyesebb a véleményük.
A szavazók szerint a TISZA Pártra sokkal inkább jellemző, hogy jobboldali, mintsem az, hogy baloldali lenne. Ugyanakkor a párt szavazói általában nem tartják magukat jobboldalinak, a teljes népességre jellemzőnél lényegesen alacsonyabb közöttük az identitásukat jobboldaliként meghatározók aránya, és a párt támogatóinak majdnem négyötöde ebből a szempontból középen állónak látta magát május végén. Hasonlóképpen ugyan a párt szavazói között kétszer magasabb a magukat liberálisnak tartók hányada a konzervatívakénál, a döntő többség ebből a szempontból is középen állóként határozta meg önmagát.
A TISZA támogató táborának politikai nézetei, véleményei, értékrendjei részleteiben jelentős különbségeket mutatkoznak. Erre utal az is, hogy az IDEA Intézet mérései alapján a TISZA szavazók több mint egyharmada 2022-ben az ellenzéki pártok közös listájára szavazott, miközben egynegyedük-egyötödük ekkor még a FIDESZ-KDNP-t támogatta szavazatával. Utóbbiak azon kormánnyal elégedetlen szavazók egy részét képviselhetik, akikről az elmúlt másfél év pártpreferencia vizsgálatai számtalanszor leírták, korábbi szavazóként eltávolodtak a kormánypártoktól, de az ellenzéki pártok nem tudták magukhoz csábítani őket, így a bizonytalanok táborát gyarapították 2024 tavaszáig. A TISZA párt szavazóinak több mint egynegyede nem vett részt a négy évvel ezelőtti országgyűlési választáson.
Habár a TISZA szavazók a kormánypártok és az ellenzéki pártok, valamint a bizonytalanok táborából is érkeztek, közös bennük, hogy kifejezetten éles, radikális NER-ellenes, ellenzéki attitűdjeik vannak. Május végén a TISZA szavazók kilenctizede nagyon elégedetlen volt az ország helyzetével, és a megoldáshoz mindenképpen szükségesnek tartotta az Orbán kormány leváltását.
A TISZA szavazók válaszai alapján a párt támogatásának elsődleges motivációja számukra az, hogy a TISZA esélyt jelenthet az Orbán-kormány leváltására, akár viszonylag rövid időn belül is. Május végére a TISZA szavazók négyötöde valós esélyt látott arra, hogy az Orbán-kormány legkésőbb a 2026-os választáson vereséget szenvedjen.
A TISZA Párt eddigi sikertörténete egyelőre rendkívül rövid, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy támogatói táborának szocio-demográfiai, de főleg közéleti/politikai értékek szerinti összetétele nagyon vegyes. A pártot a szavazói jellemzően jobboldalinak tartják, miközben saját magukat ritkábban gondolják annak, (igaz a baloldali gondolkodású szavazók aránya is csökkenő tendenciát mutatott a TISZA szavazók között április-május folyamán). A jobboldali identitással összefüggő esetleges feszültségek kezelése minden bizonnyal meghatározó lesz a párt jövőbeli növekedési esélyeinek szempontjából. Kérdés, hogy a párt vállaltan jobboldali karaktervonásai, azok esetleges erősödése, amelyek szavazói számára is teljesen nyilvánvalóak, mennyiben fogják elriasztani a jövőben azokat, akik nem tartják magukat jobboldalinak, akik tehát a párt táborának túlnyomó többségét alkotják.
Az EP választások után a TISZA egyértelműen a legerősebb ellenzéki párttá vált, ehhez nagyban hozzájárulhatott, hogy a párt támogatóinak kétharmada az EP-választásokat megelőzően úgy látta, hogy TISZA Párt megjelenése adott tétet az EP választásnak. A többség EP választási részvételét is főleg a kormánypártok legyőzésének lehetősége motiválta, sokkal kevesebbeknek volt céljuk, hogy az ellenzéki térfelet rendezzék át szavazatukkal. A 2024-es EP választási eredményeket figyelembe véve azonban a választások után a TISZA-szavazók fele bizonyos szempontból mindenképpen csalódott lehetett, előzetesen ugyanis főleg azért tartotta fontosnak EP választási részvételét, mert esélyt látott a kormánypártok legyőzésére. Ehhez képest az ellenzéki pártok leváltása önmagában csak a párt szavazóinak ötöde számára jelenthetett örömet, legalábbis ennyien voltak azok, akik elsősorban ezzel a céllal indokolták előzetesen EP választási részvételüket.
Ebből a szempontból kulcskérdés lehet, hogy a TISZA-szavazókat nagyon erős ellenzéki, NER és Fidesz-KDNP-ellenes attitűd köti össze. A párt támogatottságának jövőbeli alakulását ezért mindenképpen meghatározza majd az, hogy a szavazói az EP-választás végeredményét – vagyis azt, hogy a TISZA Párt támogatottsága rekordokat döntött az ellenzéki oldalon, de a Fidesz-KDNP így is lényegesen több szavazatot kapott, mint a pártjuk – mennyiben lesznek képesek győzelemként értékelni. A TISZA táborának gyors növekedése ugyanis mindenekelőtt abból fakad, hogy szavazói reményt látnak a pártban az Orbán-kormány gyors leváltására. A tábor összetartásának, illetve további növekedésének fő feltétele az lehet, hogy a párt üzenetei és cselekedetei mennyiben lesznek képesek ezt a hitet fenntartani, tovább erősíteni.
Molnár Péter – Sütő Anna
Források: IDEA Intézet, országosan reprezentatív, online kérdőíves felmérései (N=1500) – 2024.04, 2024.05/1, 2024.05/2
2024 legelején minden jel arra mutatott, hogy a hazai politikai közvélemény szerkezete szinte semmit sem fog változni a 2022-es parlamenti választás időszakához viszonyítva. A kegyelmi botrány és a kapcsolódó történések azonban alapvetően megváltoztatták ezt a stabilnak mondható helyzetet.
Bár a közvéleményt meglepte, az adatok alapján logikus döntésnek tűnik, hogy a Fidesz-KDNP a választási kampányának témájául ismét a háborút választotta, és ezzel sikeres is lehet.
