A nők az élet legtöbb területén elszenvedői a nemek közötti aránytalanságoknak: alacsonyabb munkabérért dolgoznak, sokkal több feladatot vállalnak magukra a családi otthon körül, miközben általában kevésbé érzik biztonságban magukat a környezetükben. Többek között ezért is gondolkodhatnak másként a politikáról és a közéletről is, mint a férfiak.

Az IDEA Intézet korábbi elemzése során bemutatott, saját forrásokból származó adatai is arra világítottak rá, hogy a nők közéleti–politikai gondolkodása sok ponton eltér a férfiakétól; és gyakran a politikai közvélemény, a közéleti nyilvánosság uralkodónak számító, domináns vonulataitól is. Így például a nők általában jobban érdeklődnek a szociális kérdések iránt, inkább aggasztja őket az elszegényedés, többségük politikai gondolkodásától távolabb állnak a radikálisabb irányzatok, és ugyan bizonytalanabbak, de alapvetően jobban kötődnek a „nyugati” értékekhez, mint a férfiak.

A nők és férfiak esetében jól érzékelhető politikai és világnézeti különbségek hátterében sok esetben az húzódhat meg, hogy a nemek hétköznapi valóságérzékelése, valóságképe is alapvetően eltér. Az alábbiakban olyan, az IDEA Intézet reprezentatív vizsgálataiból származó eredményeket szemlézünk, amelyek érzékletesen mutatják meg, hogy a hétköznapok megélése hogyan tér el a nők esetében, illetve azt is, hogy ezek az eltérések részben a magyar társadalom strukturális szerkezetéből, szociokulturális „kódjaiból” fakadnak.

A NŐK KORLÁTOZOTTABB SZABADSÁGA
A nőkhöz kötődő, vagy nemekkel kapcsolatos kérdésekben még az átlagnál is plasztikusabban érzékelhetők a különbségek a nők és a férfiak megéléseiben. Az IDEA Intézet előző cikkünkben is bemutatott, 2023. januárjában elvégzett vizsgálatának tapasztalatai szerint a nemek közötti egyenjogúsággal kapcsolatban jóval több nő érzékel problémát, mint férfi. 2023 elején tíz nőből átlagosan hat gondolta úgy, hogy ezen a területen még több tennivaló akad Magyarországon is, miközben 10 férfiből átlagosan csak négy gondolkodott hasonlóan.

Még inkább látványos az IDEA Intézet a 2024 januárjából származó adatfelvételének azon eredménye, miszerint a nőknek majdnem fele (46%) úgy látja, a nemekkel kapcsolatos társadalmi normák sokszor akadályozzák az egyéni szabadságot, korlátozzák a jogokat, a férfiaknak azonban csak kevesebb mint egyharmada gondolkodik hasonlóan (29%). 

Sokatmondó, hogy miközben a férfiak között a jog– és szabadság korlátozást érzékelők eleve alacsonyabb aránya is enyhén csökkenő tendenciát mutat az életkor növekedésével, addig a nők körében e csoport aránya idősebbek és fiatalabbak között is hasonlóan magas, 50 százalék közeli.

Az eredmények azt mutatják, hogy a jogok és a szabadság nemek szerinti korlátozottságát, férfiak és nők között is, az átlagnál sokkal inkább érzékelik a fővárosban élők, illetve a diplomás felnőttek. Valószínű, hogy ebben az esetben nem arról van szó, hogy ezekben a társadalmi csoportokban kiemelkedően rossz lenne a nők helyzete Magyarországon. Sokkal inkább annak jeleit láthatjuk, hogy a nemek egyenjogúságával kapcsolatos valóság érzékelést is jelentős mértékben befolyásolja az egyéni, szocializációs háttér, szociokulturális környezet.

Az adatok arra utalnak, hogy a nők ebben a kérdésben egészen más valóságot élnek meg, mint a férfiak, és a nemekhez kötődő korlátozott szabadsággal, jogokkal kapcsolatos érzékeléseik sokuk mindennapjait teljes egészében áthatják.

A NŐK KEVÉSBÉ ÉRZIK BIZTONSÁGBAN MAGUKAT
Az IDEA Intézet 2023. szeptemberében elvégzett vizsgálatának eredményei alapján a nők egyértelműen kevésbé érzik biztonságban magukat a mindennapok során, mint a férfiak. A férfiaknak majdnem háromnegyede, a nőknek viszont valamivel kevesebb mint kétharmada érezte általában biztonságban önmagát és családját; a férfiak majdnem fele (45%) a nőknek viszont csak alig több mint harmada (35%) gondolta azt, hogy itthon biztonságosabb az élet, mint más európai országokban.

Az eredmények azt mutatják, hogy a nők biztonságérzete általában alacsonyabb szinten áll a férfiakénál. A férfiak bő egynegyede, a nőknek viszont több, mint egyharmada azon a véleményen volt, hogy az utóbbi években romlott a közbiztonság. Beszédes, hogy a válaszok alapján a magyarországi nők több mint egynegyede sötétedés után nem szívesen megy egyedül utcára a lakóhelyén – ugyanez a férfiaknak csak alig több mint egytizedére jellemző. 

TOVÁBBRA IS A NŐK VISELIK A HÁZTARTÁS TERHEIT
A gyerekneveléstől függetlenül is a férfiak és nők együttműködése, a közös háztartással kapcsolatos munkamegosztása alapvető fontosságú társadalompolitikai kérdés, hiszen a felnőtt népesség kétharmada párkapcsolatban él, házas, vagy nem hivatalos formában barátnőjével, barátjával, társával létesít közös otthont.

A háztartással kapcsolatos tevékenységek nemek szerinti elosztásáról, hasonlóan a jövedelemhez, rendelkezésre állnak nemzetközi és hazai, hivatalos adatok, – a magyarországiak is, így a KSH időmérleg kutatásai, rendre súlyos aránytalanságokról árulkodnak férfiak és nők között.

Ezeket a torzulásokat az IDEA Intézet 2024. októberéből származó eredményei is hűen visszatükrözik. A tavalyi év őszén az országos mintába került válaszadóinkat arról kérdeztük, hogy nagyjából mennyi időt töltenek egy átlagos héten olyan háztartási tevékenységekkel, mint a vásárlás, az otthoni pakolás, rendrakás, az otthoni takarítás, a vasalás, a mosás és a főzés. A válaszok alapján arra kerestük a választ, hogy milyen különbségek vannak ebből a szempontból a párkapcsolatokban élő magyar felnőtt férfiak és nők között, milyen munkamegosztási elvek érvényesülnek a nemek között.

A vizsgálat fontos tapasztalata, hogy akár párkapcsolatban élnek, akár nem, a nők majdnem kétszer annyi időt fordítanak összességében a háztartási munkákra, mint a férfiak, és a nemek közötti munkamegosztás leginkább a 30 év alattiak körében aránytalan. Az idősebb korosztályok felé haladva a férfiak háztartási munka időráfordítása egy kicsit növekszik, a nők esetében viszont alig változik. A két nem közötti aránytalanságok ugyan valamelyest csökkennek az idősebb korosztályok felé haladva, illetve egy kicsit alacsonyabbak az urbanizáltabb, nagyobb településeken, de alapvetően a társadalom minden szintjén hasonló tendenciák tapasztalhatók.

Mindennel együtt a párkapcsolatban élő nők, valamennyi szociodemográfiai csoportban legalább másfélszer, kétszer annyi időt töltenek házimunkával, mint a párkapcsolatokban élő férfiak. Az igaz, hogy a párkapcsolatban élők, akár férfiak, akár nők, egy kicsit kevesebb időt töltenek ezekkel tevékenységekkel az egyedülállókhoz képest, de a férfiak és nők közötti átlagos időráfordítás aránytalansága inkább növekszik a párkapcsolatokban, mintsem csökken.

KEVESEBB BEVÉTEL, NAGYOBB ELÉGEDETLENSÉG
Bár a Római Szerződés már 1957–ben vállalásként fogalmazta meg a nemek bérezésével kapcsolatban az egyenlő munkáért járó egyenlő bér alapelvét, a nemek között fennálló bérszakadék, ha eltérő mértékben is, de továbbra is fennáll a legtöbb EU tagállamban.

A bérkülönbségek mértékét a női és férfi munkavállalók, jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok levonása előtti, bruttó fizetése alapján számítják. 2021–ben az EU tagállamaiban a nemek közötti bérszakadék mértéke átlagosan 12,7% volt, Magyarországon 17,3% százalék, összességében a negyedik legnagyobb az EU–ban. A nemek közötti bérkülönbségek strukturális vizsgálatához rendelkezésre állnak hivatalos nemzeti és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok, amelyek az átlagbérek számításakor állami, hivatalos adatbázisok információi alapján végeznek számításokat. Az IDEA Intézet 2024. októberi vizsgálata során arra kérte a mintába kerülteket, becsüljék meg, egy–egy hónapban mekkora összeget tudnak saját magukra költeni, mindent egybevetve, fizetésekkel, egyéb bevételekkel, esetleges támogatásokkal együtt. Az önbevalláson alapuló vizsgálat eredményei tájékoztató jellegűek, saját bevalláson alapulnak, ezzel együtt a válaszadók rendelkezésre álló havi bevételeinek átlagértékei, tendenciái hűen visszatükrözik a hivatalos jövedelmi adatok alapján is érzékelhető, gyakran rendkívül mély, nemek közötti jövedelmi szakadékokat.

Az IDEA Intézet 2024. októberi, kérdőíves felmérésében a mintatagok egyik fele, minden bevételét egybevetve, egy átlagos hónapban legfeljebb nettó 300 ezer forintos összegből gazdálkodott, a minta másik felének ennél magasabb volt a rendelkezésre álló havi bevétele. Jól érzékelteti a nemek közötti szakadékot, hogy amíg a nők többsége (60 százalékuk), elmondása szerint legfeljebb 300 ezer forintos bevétellel rendelkezett, addig a férfiak többsége (59 százalékuk) ennél magasabb összeget jelölt meg. A mintába került férfiak átlagos, havi nettó bevétele 2024. őszén valamivel több, mint 372 ezer Ft volt, miközben a női válaszadók, elmondásuk szerint átlagosan nagyjából nettó 298 ezer Ft személyes bevételből gazdálkodtak, – ez a mintában 25 százalékos mértékű bevételi különbséget, szakadékot jelent a két nem között a nettó bevételek tekintetében. A férfiak és nők átlagos bevételei közötti szakadék szinte az összes szociodemográfiai csoportban tapasztalható, – csak a 30 évesnél fiatalabbak esetében nem haladta meg a férfiak bevétele a nőkét.

A nemek közötti, férfiak felől táguló bevételszakadék mértéke ráadásul egyre mélyebb az idősebb korcsoportok felé haladva, és ugyan kicsit csökkenő mértékben, de az alacsonyabb és a magasabb képzettségű válaszadók körében egyaránt megfigyelhető. A bevételkülönbségből adódó elégedetlenséget más adatok is tükrözik. Egy 2023. novemberéből származó IDEA felmérés adatai is hasonló következtetéseket sugalltak: ekkor a válaszadó férfi munkavállalók harmada, a nőknek viszont csak ötöde mondta azt, hogy alapvetően elégedett a fizetésével. 

Az IDEA Intézet eredményei megerősítik, hogy lényegében szociokulturális háttértől függetlenül, a mai Magyarországon a férfi tagoktól magasabb jövedelemre számíthatnak a családok, mint  a nőktől – mindezt úgy, hogy a foglalkoztatás terén jórészt már a rendszerváltás előtt, az államszocializmusban megvalósult a nemek egyenjogúsága és a magyar társadalomban követendő normának jellemzően a kétkeresős családmodell számít.

BIZONYTALAN FEJLŐDÉSI IRÁNYOK
A magyarországi nők és férfiak gondolkodásmódjának, véleményének, élményeinek különbségeivel a nyilvánosság leginkább azért kezdett el foglalkozni az utóbbi időszakban, mert sokakat meglepett, hogy a nemek pártpreferenciáiban, politikai véleményében jelentős eltérések vannak. Korábbi vonatkozó cikkünkben amellett érveltünk, hogy a politikai vélemények különbségei valójában egyáltalán nem tekinthetők meglepőnek, nők és férfiak nézetrendszere gyakran különbözik nem csak a hétköznapi, aktuális kérdésekben, de sokszor világnézetet, értékrendeket mélyebben érintő témakörökben is.

Az IDEA Intézet országosan reprezentatív kutatásaiból származó eredmények arról is tanúskodnak, hogy gyakran nem csak véleménykülönbségek vannak férfiak és nők között, a valóság érzékelése is eltérő lehet nemek szerint, az élet szinten minden fontos területén. Így például a nők általában alacsonyabb munkabérért dolgoznak, a háztartás körüli munkálatok jóval nagyobb része hárul rájuk otthon, mindeközben, „hazafelé tartva”, a lakóhelyi, utcai környezetükben is jóval kevésbé érzik biztonságban magukat, mint a társadalom férfi tagjai.

Miközben a nők sok szempontból nehezebbnek tapasztalják a valóságukat, a jelenlegi társadalmi kereteket sokan nem érzékelik megfelelőnek a helyzet javításához. Inkább érezhetik azt, hogy a merev, hagyományos nemi szerepek és elvárások korlátozzák a lehetőségeiket és jogaikat. Ezen tapasztalatok mentén egyáltalán nem meglepő, hogy a nők politikai/közéleti véleményei, attitűdjei, pártpreferenciái is különböznek a férfiakétól, sokkal inkább az lenne váratlan, ha az eltérő valóságpercepciók nem eredményeznének jelentős különbségeket. 

Az is logikusnak tűnik, hogy a férfi narratívák által uralt belpolitika világában, ahol elsősorban a férfiak világképéből fakadó politikai tartalmak, stílusok, karakterek számítanak dominánsnak, a nők sokkal nehezebben találják meg a politikai kínálatban a számukra igazán fontos témákat, azokat az üzeneteket, amelyekre többségük úgy érezheti: igazán neki szól.

Molnár Péter – Sütő Anna

Források: Az IDEA Intézet országosan reprezentatív, kérdőíves, havi omnibusz felmérései – 2023. január, 2023. október, 2023. november, 2024. októberA férfiak és nők fizetése közötti szakadék: okok és megoldási javaslatok – IN: https://www.europarl.europa.eu, 2021Murinkó Lívia: A nemi szerepekkel és a családdal kapcsolatos attitűdök európai kitekintésben: értékek és gyermekgondozás IN: Szociológiai szemle 24., 2013