Kép forrása: hvg.hu

A hamarosan kormánypárttá váló TISZA 2024 áprilisában jelent meg a politikai palettán és támogatottsága rögtön exponenciális növekedésnek indult. Egészen korai jelei is voltak annak, hogy a magyar belpolitikában rendkívüli események zajlanak. Ilyen volt pl., az is, hogy az IDEA Intézet lakossági pártpreferenciákat vizsgáló közvélemény–kutatásainak „egyéb” válaszai között, lényegében Magyar Péter első, Partizános interjúját követő naptól kezdve, szokatlanul gyanús mennyiségben kezdtek megjelenni a „Partizános fickóra szavaznék! ”, „Ha ez a Magyar Péter indulna, akkor rá biztos szavaznék! ”, „Varga Judit férje, ha pártot alapítana! ” típusú, illetve a tartalmukban ehhez hasonló értelmű, spontán válaszok.

Az EP–választásokig a TISZA tábora hétről–hétre gyarapodott, így 2024. májusának végére mintegy 1.5 millió TISZA szimpatizáns lehetett szerte az országban, akik túlnyomó többsége részt is vett 2024. június 9–én az EP–választáson. A TISZA Párt, 1.3 millió szavazót maga mögé állítva, a legerősebb ellenzéki párttá vált.

Az IDEA Intézet országosan reprezentatív adatbázisainak felhasználásával 2024. júniusában egy posztunkban arra kerestünk választ, hogy milyen társadalmi tendenciák húzódhattak meg a TISZA–tábor rendkívül gyors bővülése mögött. A következőkben, a majd két évvel ezelőtti elemzés folytatásaként, az EP–választás óta eltelt időszak folyamatait tekintjük át, egészen a az országgyűlési választás hetéig.

MEGISMÉTELHETETLEN NÖVEKEDÉS? TISZA PÁRT: FOGD MEG A SÖRÖM!

Amikor a TISZA néhány hónap alatt több mint 1 milliós szavazótábort tudott felépíteni, akkor ez egyedülálló teljesítménynek tűnt. Aztán az EP–választás után, kevesebb mint két év alatt, a párt még ezt a szavazói bázist is több mint kétszeresére tudta megnövelni.

Az EP–választás idején a TISZA főleg azok körében volt népszerű, akik az ún. középosztály alsó, egzisztenciálisan veszélyeztetett rétegeihez tartoztak, akiknek azonban, nagyobb odafigyelés mellett ugyan, de, még nem kellett napi anyagi gondokkal megküzdeniük. Ekkor, tehát 2024 nyarán, a TISZA főleg a 40–60 éves korosztályok érdeklődését keltette fel, emellett az átlagnál nagyobb támogatottsága volt a pártnak a közép–, vagy felsőfokú végzettségűek körében is.

Az EP–választás utáni hónapokban a TISZA támogatottságának növekedése lényegében valamennyi nagyobb társadalmi csoportban, nagy lendülettel folytatódott. Ráadásul az újabb növekedési hullám jórészt éppen azokban a szegmensekben vált kiemelkedő erejűvé, amelyekben a TISZA pozíciói az EP–választás idején még nem feltétlenül voltak jók. A 30 év alatti fiatalok között több mint négyszeresére emelkedett az elmúlt szűk két évben a TISZA–szavazók aránya, de a növekedés mértéke az alapfokú végzettségűek és a megyeszékhelyeken élők körében is az átlagnál jóval nagyobb volt. A rossz, problémás, vagy kritikus anyagi helyzetben lévők között is majdnem négyszeresére nőtt a TISZA támogatottsága az idei év áprilisára. 

DEMOKRATA FIATALOK KONTRA FIATAL DEMOKRATÁK

A TISZA az országgyűlési választás időpontjára kiemelkedően népszerű lett a 40 éves, vagy annál fiatalabb felnőttek körében. A fiatal korcsoportok döntő többsége TISZA szimpatizáns volt az országgyűlési választás előtt, ami azért kulcsfontosságú, mert úgy tűnik, ha csak az idősebb, és főleg, ha csak 50 év feletti korosztályok szavazatain múlt volna, akkor nem biztos, hogy most kormányváltásra készülődne Magyarország. Április elején a felnőtt népesség tagjainak összességében kétharmada szerette volna leváltani az Orbán–kormányt. A meggyőző átlag mögött az áll, hogy a 40 év alattiak négyötödének volt ez a vágya, miközben az idősebb korosztályok sokkal megosztottabbak voltak a kérdésben.

Fontos az is, hogy mire a 2026–os országgyűlési választás időpontja elérkezett, a TISZA támogatottsága már a fővároson kívüli, kisebb településeken is magasabb volt mint a Fidesz–KDNP–é. Az ellenzéki párt még azokban a kisebb falvakban is versenyképes volt, ahol a kormánypártok korábban legyőzhetetlennek, az ellenzéki szereplők pedig láthatatlannak tűntek.

A TISZA–szavazók legnagyobb hányadára, ahogyan 2024–ben, úgy 2026 április elején is az volt jellemző, hogy a baloldaliság–jobboldaliság dimenziói szerint középen állónak tekintették magukat. Az EP–választás idején a párt támogatóinak döntő többsége a liberális–konzervatív tengelyen is középen állóként határozta meg önmagát, a parlamenti választásokra viszont ez változott, megnőtt a magukat liberálisnak tartók aránya a TISZA táborában. 2026. áprilisának elejére a TISZA–szavazók között a liberálisok aránya majdnem négyszer meghaladta a konzervatívokét. A TISZA mindent elsöprő növekedése nyilvánvalóan támaszkodott az ún. „óellenzéki” pártok támogatói bázisaira, amit jól mutat, hogy 2026. áprilisában a TISZA–szavazók harmada baloldali–liberálisként, vagy liberálisként tekintett saját magára.

MINISZTERELNÖK ÚR, EZ NEM ÁRADÁS, HANEM SZÖKŐÁR

A TISZA erősödésének motorját egyfajta „szavazói koalíció” jelentette. A párt az EP–választás után gyakorlatilag a társadalom valamennyi szegmenséből képes volt támogatókat toborozni. Akár olyan társadalmi csoportok esetében is hatékonynak bizonyult, amelyek tagjai korábban kevésbé érdeklődtek a politikai, közéleti kérdések iránt. A TISZA Párt vonzereje ráadásul szinte politikai ízléstől függetlenül érvényesülni tudott az utóbbi hónapokban, a politikai paletta majdhogynem minden rétegében képes volt támogatók tömeges elérésére.

2026. áprilisában a TISZA szavazók nagyjából egyharmada volt „óellenzéki” szavazó, vagyis olyan választópolgár, aki 2022–ben még az ellenzéki pártok közös listájára szavazott, vagy más, kisebb ellenzéki szervezeteket támogatott. Az IDEA Intézet adatai alapján valamivel több mint félmillió „óellenzéki” szavazóból az EP–választás utáni szűk 2 évben vált TISZA–szavazó.

Mindemellett a TISZA Párt növekedési „árhulláma” jelentős mértékben támaszkodott az ún. „bizonytalan” felnőttek megváltozott magatartására is. A TISZA párt 2026. áprilisi szavazóinak több mint egyharmada  a 2022–es országgyűlési választáson nem vett részt: a TISZA tehát több mint 1 millió, korábban passzív szavazót is meg tudott mozdítani. 

KORMÁNYPÁRTI SZAVAZÓK LETTEK AZ ELLENZÉKI SZAVAZÓKBÓL

2024. júniusi posztunkban úgy fogalmaztunk, hogy a TISZA lendületes növekedése addig elsősorban abből táplálkozott, hogy  „szavazói reményt látnak a pártban az Orbán–kormány gyors leváltására. A tábor összetartásának, illetve további növekedésének fő feltétele az lehet, hogy a párt üzenetei és cselekedetei mennyiben lesznek képesek ezt a hitet fenntartani, tovább erősíteni ”. Nehéz lenne vitatni, hogy a TISZA az EP választás után mindvégig képes volt fenntartani és erősíteni, egyre inkább növekvő szavazótábora kormányváltásba vetett hitét. Ráadásul, a bizakodó hangulatot a társadalom legkisebb, legreménytelenebb szegleteibe is el tudta juttatni, miközben ritkán látható mértékben egységbe kovácsolta a 40 év alatti generációkat.

Így végül, a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen induló TISZA a „Nemzeti Együttműködés Pártja” lett. Abban az értelemben, hogy szavazói – esetleges világnézeti különbözőségeiket félretéve – arra szövetkeztek egymással, hogy megdöntsék az Orbán–rendszert.  Sikerrel jártak, mindent elsöprő győzelmet arattak, a TISZA Párt támogatói bázisát pedig, nem sokára, kizárólag kormánypárti szavazók alkotják majd.

Molnár Péter – 2026.04.26.

Források: IDEA Intézet országosan N=1500 fős, országosan reprezentatív kérdőíves felméréseinek adatbázisai: 2024. május, 2024. június, 2026. április