A népesség fele gondolja azt, hogy Oroszországnak van nagyobb felelőssége abban, hogy a háborút még nem zárta le békekötés. Az ukránokat ugyan kevesebben okolják ezért, de sokaknak az a meggyőződése, hogy Oroszország és Ukrajna háborús felelősségének mértéke azonos, de legalábbis megoszlik. A nyugati hatalmak, illetve Ukrajna felelősségét hangsúlyozó narratívák elterjedtsége összességében növekedett az elmúlt két évben Magyarországon, de továbbra is a kormánypárti és a Mi Hazánk szavazói között számít dominánsnak, a társadalom más részeiben sokkal kevésbé – egyebek mellett ez derül ki az IDEA Intézet 2025. februárjában elvégzett, országosan reprezentatív, kérdőíves felméréséből. 

Az Oroszország által kezdetben csak néhány naposra tervezett „villámháború” három éve tart. A téma aktualitását fokozza, hogy Trump elnök hivatalba lépése óta az Amerikai Egyesült Államok orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontja jelentős átalakuláson megy éppen át. Az új amerikai álláspontok sok szempontból megegyeznek azokkal, amelyeket az Orbán–kormány szinte a háborús eszkaláció kitörésétől kezdve képviselt, és amely a kezdetektől fogva és jelenleg is közel áll a magyar társadalom egy jelentős részének felfogásához is.

Az IDEA Intézet az elmúlt években rendszeresen vizsgálta az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos lakossági véleményeket. 2025. februárjában a válaszadóknak az volt a feladata, hogy csak a háborúban közvetlenül résztvevő felekre, Oroszországra és Ukrajnára koncentrálva mondják el véleményüket arról, hogy szerintük, melyiküknek van nagyobb felelőssége a békekötés elmaradásában.

Az eredmények megerősítik a társadalom erőteljes megosztottságát, egyúttal azt is, hogy a felnőttek feléről mondható el, hogy elsősorban Oroszországot okolják az ukrajnai háborúért (51%). Ugyanakkor a magyar társadalom többsége úgy látja, a kérdés nem fekete, vagy fehér, tehát mindkét országnak van felelőssége ebben. A felnőtt népesség 30 százaléka gondolta azt idén februárban, hogy a két ország közül leginkább Ukrajna okolható a háború elhúzódásáért, de azt csak a felnőttek egytizede vallotta, hogy az ukránok felelőssége kizárólagos lenne. A felnőttek 16 százaléka a két ország háborús felelősségének mértékét azonos mértékűnek látta.

2025 februárjában is alapvetően meghatározzák a vélemények alakulását a pártpreferenciák. A kormánypárti és a Mi Hazánk szavazók túlnyomó többsége szerint a béke elmaradásért inkább az ukránok okolhatók, de legalábbis a háborúzó feleknek azonos felelőssége van. A társadalom más rétegeiben viszont azok vannak többen, akik szerint Oroszország felelőssége nagyobb. A politikai preferenciáikban bizonytalanok majdnem fele is (46%) inkább Oroszországot hibáztatja a békekötés elmaradásáért, sokkal kevesebben okolják ebben a körben az ukránokat (14%).

Az IDEA Intézet az elmúlt években folyamatosan vizsgálata a háború kirobbantásával, illetve a békekötés elmaradásával kapcsolatos felelősség témakörét egy olyan kérdéssel is, amely nem csak a résztvevő felekre, hanem a világ nagyhatalmaira is összpontosított. Az adatok szerint bő egy évvel a háború kitörése után, 2023. márciusában, a magyar felnőtt népesség ötöde még bizonytalan volt a háborús felelősség megítélésében. Ekkor a felnőttek 40 százaléka tette Oroszországot felelőssé a háború kirobbantásáért, miközben a „nyugatot”, azaz a NATO–t, az EU–t, az USA–t, illetve magát Ukrajnát egyharmaduk hibáztatta (32%). 2025. februárjára a kérdésben bizonytalanok aránya jelentős mértékben csökkent a magyar társadalomban, ezzel párhuzamosan mindkét, egymással szembehelyezkedő álláspont támogatottsága növekedett. Február elején már a felnőttek kicsivel több mint fele okolta elsősorban Oroszországot a háború kitöréséért (53%), miközben a nyugati hatalmak képviselőit, vagy Ukrajnát idén már jóval több mint egyharmaduk hibáztatta (40%).Amennyiben a háború lezárásával kapcsolatos felelősség kérdését a világ nagyhatalmaira vonatkozóan is vizsgáljuk, a lakossági vélemények még nagyobb megosztottságról árulkodnak. A békekötés elmaradásáért 2023. márciusában egy kicsivel többen okolták a „nyugati” felet és Ukrajnát (42%), mint amennyien Oroszországot hibáztatták (37%). Az IDEA Intézet 2025 február elejére vonatkozó adatai szerint az elmúlt két évben a magyar társadalom megosztottsága megmaradt, az egymással ellentétes véleményeket képviselők hányada még inkább kiegyenlítődött. Februárban a felnőtt népesség 45 százaléka azt gondolta, hogy Oroszországnak, 46 százalékuk viszont azt, hogy a nyugatnak, vagy Ukrajnának van abban a legnagyobb felelőssége, hogy az orosz–ukrán háborút eddig még nem zárta le békekötés.

A „nyugati” hatalmakat, illetve Ukrajnát bíráló háborús narratívák támogatottsága ezzel együtt egyértelműen növekedett a magyar társadalomban 2023 márciusa óta (40 százalékról 47 százalékra). De az továbbra is érvényes, hogy a „nyugatot”, illetve Ukrajnát inkább hibáztató vélemények csak a kormánypárti és Mi Hazánk szavazók körében számítanak dominánsnak. 

Abban viszont többségi egyetértés mutatkozik 2025 februárjában a magyar társadalomban (60%), hogy a nyugati hatalmaknak Ukrajnát arra kell ösztönöznie, minél előbb kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal. A felnőttek legnagyobb hányada (47%) úgy látja, a „nyugatnak” úgy kell ösztönöznie Ukrajnát a béketárgyalások megkezdésére, hogy közben nem kell felajánlani számára előzetes NATO–, vagy az EU–tagság lehetőségét sem. Ez utóbbit csak a magyar felnőtt népesség 13 százaléka tartaná szükségesnek a béketárgyalások megkezdéséhez. Azt pedig csak a felnőtt népesség ötöde gondolja, hogy a „nyugatnak” egészen addig kellene támogatnia Ukrajnát, ameddig vissza nem szerzi az Oroszország által annektált területeit – még az ellenzéki pártok szavazóinak is csak egyharmada gondolkodik így.

A hazai felnőttek többsége egyetértett abban 2025 február elején, Magyarországnak humanitárius és egészségügyi támogatást kell adnia Ukrajnának (71%). Ezen túlmenően azonban a többség nem támogatná a háborúzó Ukrajnát Oroszországgal szemben. Február elején a hazai felnőttek 44 százaléka értett egyet azzal, hogy az EU országainak Oroszország ellen gazdasági szankciókat kell bevezetniük, 41 százalékuk támogatta azt, hogy az uniós országok kiegészítő harci eszközökkel (sisakok, ruházat stb.) támogassák Ukrajnát. Azzal már csak a felnőtt népesség tagjainak bő harmada értett egyet, hogy az EU országainak anyagi támogatást is kellene adnia az ukránoknak (37%), a fegyverszállítások támogatottsága pedig még ennél is alacsonyabb (28%).

Adatfelvételi információ: Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2025. január 31. és 2025. február 7. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet– és közösségi oldal felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.

Budapest, 2025. március 3.