Március 5-én az új köztársasági elnök kinevezésére rendkívül feszült belpolitikai körülmények között került sor. Alig egy hónap telt el a kegyelmi botrány kirobbanása óta, nemrég mondott le Novák Katalin és Varga Judit, közben felbukkant Magyar Péter, majd az európai és önkormányzati választás kampánya is rég nem látott módon mozgatta meg a hazai közéletet. 

A belpolitikai turbulenciák során Sulyok Tamásra kevesebb figyelem jutott, így a személyéről markánsan megoszló véleményeket nem a személyes imázsa vagy teljesítménye, sokkal inkább a politikai nézetek határozzák meg. Az IDEA intézet a 2024 júniusában történt mérései alapján vizsgálta a politikus ismertségét és népszerűségét pár hónappal a kinevezése után. 

Amikor március elején Sulyok Tamás köztársasági elnök lett, az alkotmánybíróból lett politikust még csak a lakosság alig több mint egyharmada ismerte. Egyáltalán nem meglepő, hogy a kinevezését követően Sulyok ismertsége jelentős mértékben emelkedett, lényegében a duplájára nőtt: 2024 júniusára már majdnem a felnőtt népesség háromnegyede ismerte a köztársasági elnök nevét (71%). 

A köztársasági elnök messze nem tekinthető népszerűnek, de 2024. júniusában így is a magyar politikusok népszerűségi ranglistájának a közepén helyezkedett el. Sulyok júniusban egyértelműen az átlagnál népszerűbb volt a 40 évesnél idősebb korosztályok körében, főleg a 60 évesnél idősebbek kedvelték. Az is jól érzékelhető, hogy a köztársasági elnök az átlagnál sokkal népszerűbb volt a jórészt mindennapi anyagi gondok nélkül élők között, míg a jövedelmükből nehezebben kijövők, illetve a rendszeres anyagi problémákkal küzdők, vagy a nélkülözők körében Sulyok Tamás személye kifejezetten negatív megítélés alá esett 2024. júniusában.

Ha Sulyok Tamás népszerűségét vizsgáljuk, egyértelmű mintázatot találhatunk a politikai identitás mentén. Általános jelenség, hogy a  hazai pártpolitikusok megítélése, szinte minden esetben, rendkívül szélsőséges: jellemzően legfeljebb csak az általuk képviselt pártokat, politikai oldalakat kedvelők körében népszerűek, miközben a politikai irányvonalukkal szembenállóknak szélsőségesen ellenszenvesek. Ennek az az eredménye, hogy a politikusok népszerűségi indexe – amely 0-tól (maximális elutasítás) 100-ig (maximális kedvelés) tartó értékeket vehet fel -, szinte minden esetben jóval, a legalább közepes általános elfogadottságot jelentő 50 pontos szint alatt marad. 

Ha a politikai identitás mentén vizsgálódunk, fontos kiemelni, hogy a modern társadalmak politikai folyamatait egyre nehezebb a hagyományos bal- és jobboldali, illetve liberális- és konzervatív kategóriák mentén értelmezni. Az e fogalmakkal kapcsolatos értékek és elvek érvényessége megkopott, átalakult, vagy végletesen összekeveredett a különböző oldalak között, ráadásul jelentésük földrajzilag, illetve szocio-kulturálisan is nagyon eltér.  A saját politikai identitás azonosítására azonban mégis alkalmasak lehetnek ezek a kategóriák, mivel a bal- és jobboldaliság, illetve a konzervativitás és liberalizmus tengelyeken, legalábbis azok közül legalább egyen, a felnőtt népesség túlnyomó többsége általában el tudja magát helyezni.

2024. júniusában a magyarországi felnőtt népesség tagjainak nagyjából negyede azonosította magát a baloldali-liberális oldal valamelyik szegmensének tagjaként (24%), miközben ennél jóval többen érezték gondolkodásukra jellemzőnek a jobboldali, konzervatív címkéket (41%). A felnőtt népesség szűk egyharmada (30%) e tengelyek mindegyikén középen állónak tartotta magát. Sulyok elnök ismertsége ez utóbbi társadalmi szegmensben valamivel alacsonyabb az átlagnál (65%), ezen túl ez csak olyan öndefiníciós csoportokról mondható el (baloldali, liberális jobboldali), amelyekbe felnőtt népesség tagjainak egyébként csak alig néhány százaléka sorolja magát.

Az IDEA Intézet adatai szerint a felnőtt népesség nagyjából egyharmada tartja magát konzervatív jobboldalinak és 2024. júniusában a köztársasági elnök megítélése lényegében csak ebben a társadalmi csoportban volt az átlagnál lényegesen magasabb és jellemzően pozitív (56). Más jobboldali szegmensekben Sulyok Tamás népszerűsége legfeljebb csak átlagos(an alacsony), a magukat középen állónak tartók, illetve felnőtt társadalom magát baloldali-liberálisként azonosító nagyjából egynegyede pedig nagyon kritikus a köztársasági elnök személyét illetően (itt az index értéke 1-17 pont között alakul).  

A tavaszi EP-kampány során az ellenzéki pártok, (különösen a DK), több üggyel kapcsolatban is, direkt formában támadták Sulyok Tamás személyét, szinte rögtön, a hivatalba lépését követően (ld. édesapja második világháborús szerepét illetően, vagy földvásárlások során, ügyvédként betöltött szerepét boncolgatva). Ráadásul Sulyok személye, szakmai múltja több ponton is erőteljesen kötődik a kormánypártokhoz, nekik köszönhetően lehetett alkotmánybíró és a Fidesz-KDNP jelöltjeként kerülhetett a köztársaság elnöki székbe is. Másfelől az is nehezen vonható kétségbe, hogy Sulyok Tamás kinevezése óta még eleve rövid idő telt el ahhoz, hogy  hozzá köthető döntésekkel, cselekedetekkel, vagy direkt kommunikációval az elnök érdemben befolyásolhatta volna a róla kialakult általános képet. 

Mindennek fényében nem meglepő, hogy a köztársasági elnök megítélése jelentősen, ha lehet, még a szokottnál is nagyobb mértékben függ a pártpolitikai nézetektől. Az átlagnál sokkal népszerűbb a Fidesz-KDNP szavazói között (64), emelett a Jobbik (57) és még, kisebb mértékben, az LMP (41) támogatói között is. Ezzel szemben kifejezetten elutasított politikusnak számít az ellenzéki pártok támogatóinak körében, így a TISZA Párt szavazói között is, illetve azok között is népszerűtlen, akiknek pártpolitikai preferenciái bizonytalanok.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét. Az IDEA Intézet 2024. júniusi eredményei arról árulkodnak, hogy Sulyok Tamás esetében, legalábbis egyelőre, ez messze nincs így. Az elnök kizárólag a magukat konzervatív jobboldalinak tartó felnőttek körében népszerű, elsősorban a kormánypártok támogatói között vannak hívei, miközben a felnőtt népesség egyéb rétegeiben általában kifejezetten negatív a megítélése. 

Sulyok Tamás kinevezésére viharos körülmények között került sor, személye nagyon hamar közvetlen támadások kereszttüzébe került, lényegében kampánytémává vált. Jórészt nem eddig nyújtott, személyes teljesítményén múlik, de a köztársasági elnök 2024. júniusában bizonyosan nem volt képes a társadalom különböző világnézetű szegmenseinek egységét szimbolizálni, mivel a felnőtt népesség nagyjából kétharmada számára kifejezetten elutasított politikusnak számított. Nem biztos, hogy ezen a helyzeten javíthat az, hogy az inkább szimbolikus, mintsem tényleges hatalmi funkciót betöltő köztársasági elnököt, – a korábbi elnökök többségének stratégiájához hasonlóan -, stábja igyekszik a napi politikától minél inkább eltávolítani és hétköznapi, emberközeli, kedvelhető, imidzselemekkel felruházni. A magyar közélet mély törésvonalainak ismeretében bizonytalan, hogy ez a törekvés valaha sikerrel járhat-e: vajon a jövőben közelebb lehet hozni Sulyok Tamást a magyar társadalom nem konzervatív jobboldali meggyőződésű rétegeihez is?

Molnár Péter – Sütő Anna

Források: IDEA Intézet, országosan reprezentatív, online kérdőíves felmérése (N=1500) – 2024.06.