Az IDEA Intézet 2024 közepén vizsgálta, hogy a magyar felnőtt népesség tagjai milyen veszélyeket tartanak (tartottak akkor, aktuálisan) leginkább fenyegetőnek Magyarország jövője szempontjából. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az ország népességszámának további csökkenése a felnőttek jövővel kapcsolatos három leggyakoribb aggodalmai közé tartozik. 2025. júniusának elején* ezért az IDEA Intézet munkatársai a népességfogyással kapcsolatos lakossági gondolkodást egy kicsivel részletesebben is igyekeztek megvizsgálni. Egy országos reprezentatív, kérdőíves felmérés ezúttal arra keresett választ, hogy milyen attitűdjei, nézetei, gondolatai vannak a hazai felnőtteknek a népességcsökkenés témájához közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódó kérdéskörökről, úgymint a fogantatás, a születés, a nők önrendelkezésének és a magzati jogoknak a kérdése, valamint a fogamzásgátlás és a terhességmegszakítás.

Abban van egyetértés, hogy a népességfogyás komoly fenyegetés, de a témával kapcsolatos világnézeti eltérések is jelentősek

2025. nyarán a magyarországi felnőttek majdnem háromnegyede (73%) gondolta azt, hogy a népességszám csökkenése a közepesnél mindenképpen súlyosabb (35%), vagy kifejezetten súlyos probléma (38%). A magyar népesség számának csökkenését csak a 30 évesnél fiatalabbak gondolják kevésbé fenyegetőnek Magyarország jövőjére nézve, az idősebb korcsoportok mindegyikében azok alkotnak egyértelmű többséget, akik nagyon is fenyegetőnek érzik ezt a problémát.

A magyarországi népesség csökkenését tehát komoly problémának tartják a hazai felnőttek, ugyanakkor, az olyan, a témakörhöz tágabb értelemben kapcsolódó, általánosabb, a személyes értékrendhez erősen kötődő témák megítélésében, mint a fogantatás, a születés, vagy éppen a magzati és a női jogok kérdésében nagy eltérések vannak egyes társadalmi csoportok között. A társadalom gondolkodása a vizsgált témákban sokszor kifejezetten ellentmondásos, mégis, a vélemények alakulása alapján nagyon jól elkülönülnek egymástól a baloldali és jobboldali világnézeti megközelítések és a pártpreferencia alapján meghatározható véleménycsoportok.

A társadalom túlnyomó többsége (81%) úgy látja, minden embernek joga van a saját testével kapcsolatos döntéseiket mások beleszólása nélkül meghozni. Azzal viszont, hogy egy terhes nő mások beleszólása nélkül hozhasson döntést arról, hogy megszüli–e magzatát, ugyan még mindig a felnőttek többsége ért egyet, de már csak kétharmaduk. Nagyjából ugyanennyien gondolják azt, hogy fontos lenne, ha elterjednének a férfiak számára készített fogamzásgátló készítmények (62%).

A magyar felnőttek fele látja úgy, hogy az emberi élet a születéssel kezdődik (50%), de, nem sokkal vannak azok sem kevesebben (44%), akik szerint ez már a fogantatás pillanatától megtörténik. A népesség fele (48%) szerint a magzat életének védelme mindennél fontosabb, másik fele szerint viszont (46%) a terhes nő érdekei fontosabbak a magzaténál.

Habár a társadalom döntő többsége fontos, kezelendő problémának tartja a magyarországi népesség csökkenését, azt csak a felnőttek 35 százaléka gondolja, hogy Magyarország jövője azon múlik, hogy a nők mennyi gyermeket hajlandóak vállalni. 

Születéssel kapcsolatos attitűdök: balodali és jobboldali gondolkodású magyarok

A magukat baloldaliként meghatározó felnőttekre kifejezetten az a felfogás jellemző, hogy az emberi élet a születéssel kezdődik és a nők jogai, érdekei fontosabbak a magzaténál. Ezzel szemben a társadalom magukat jobboldaliként meghatározó csoportjai a véleménytér ellentétes oldalán helyezkednek el. Ők általában úgy látják, hogy az élet a fogantatással már elkezdődik, illetve úgy gondolják, hogy a magzat érdekei elsődlegesek, fontosabbak a nőkénél.

Bal– és jobboldaliság tengelyén a legtöbben középen állónak tartják magukat jelenleg a magyar társadalomban, a népesség fele azonban meg tudja határozni e kategória mentén valamelyik irányba személyes identitását. Az adott témakörrel kapcsolatban a középen állók attitűdjei a baloldali és jobboldali véleménycsoportok között helyezkednek el, – igaz, pozíciójuk egyértelműen közelebb áll a társadalom magukat baloldaliként meghatározó tagjaihoz. 

A vizsgálat idején legalább 5 százalékos támogatottsággal rendelkező pártok szavazótáborai egyértelmű pozíciókat vesznek fel a fogantatással/születéssel, női/magzati jogokkal kapcsolatos vélemények által meghatározott térben. A DK táborának nézetei, a vizsgált kérdésekben, alapvetően egybeesnek a magukat baloldalinak tartókéval. A TISZA Párt szavazói ugyancsak a baloldali térfélen helyezkednek el, de a DK szavazóktól lényegesen „jobbra” húzódva, éppen a magukat jelenleg középen állóként meghatározó társadalmi csoportok pozíciójában, közel a két tengely metszéspontjához. A Fidesz–KDNP szavazótábora e két csoporttól egyértelműen jobbra, éppen a magukat jobboldalinak tartók pozíciójában van. A Mi Hazánk bázisának tagjai jellemzően a kormánypárti szavazókénál is radikálisabb véleményt képviselnek a témában, így a kormánypárti szavazóktól is távol, szinte a jobboldali „térfél” centrumtól legtávolabbi pontján helyezkednek el.

A különböző kérdésekre adott válaszok szerkezete, viszonyai, a témával kapcsolatos vélemények alapján a magyar felnőtt társadalom tagjai, világnézetük szerint jól elkülöníthetőek. Az egymással ellentétes véleménycsoportok jól értelmezhetően, egyértelműen elhelyezhetők egymáshoz képest a válaszok alapján.** A vélemények eltéréseit kétfajta kulcskérdés megválaszolása határozta meg alapvetően, ezek mentén az egyes véleménycsoportok viszonya plasztikusan ábrázolható, – egyúttal nagyon jól értelmezhető a baloldali és jobboldali személyes identitás alapján.Az ábrákon a két kulcskérdés által meghatározott térben a függőleges tengelyen felvett értékeket az élet kezdetével kapcsolatos gondolkodás határozza meg, vagyis az az alapattitűd, hogy azt a kérdésre válaszolók szerint a fogantatás, vagy pedig a születés pillanatától kell–e értelmezni. A vízszintes tengely értékeit a nők és a magzat jogaival kapcsolatos állásfoglalások határozzák meg, az, hogy valaki az előbbit, vagy pedig az utóbbit tartja inkább fontosnak. Az elemzés tapasztalatai határozottan azt mutatják, hogy a vizsgálat során érintett egyéb témák valamelyest árnyalják ugyan a válaszadók által felvett attitűd–pozíciókat, de már csak minimális elmozdulásokat okoznak.

A vélemények alakulása nem független a nemektől (illetve esetenként más szocio–demográfiai paraméterektől sem), de egyértelmű, hogy a politikai/közéleti identitással kapcsolatos vélemények sokkal meghatározóbbak. Sem a nők, sem pedig a férfiak nem helyezhetők el teljesen egyértelműen az attitűdtérben, az azonos nemhez tartozók véleménye is gyakran szélsőségesen ellentétesen, akár önmagával ellentmondásosan alakulhat. Ennek köszönhető, hogy a vizsgálat során érintett kérdések megítélését, talán kissé meglepő módon, a vártnál jóval kisebb mértékben határozta meg a válaszadók neme.

A nők ugyan általában egy kicsivel fontosabbnak tartják a nők jogait, mint a magzatét, de ezzel párhuzamosan inkább gondolják azt, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, nem pedig a születéssel. A férfiak körében viszont azok vannak egy kicsivel többen, akik szerint a születéstől kell számítani az emberi élet kezdetét, miközben azt is valamivel többen gondolják körükben, hogy a magzat jogai fontosabbak a nőkénél.

Sokaknak nincs határozott véleménye, de csak a felnőttek fele ítéli el a magzati szívhang meghallgatásának kötelezettségét

Magyarországon 2022 szeptembere óta a terhességmegszakításokra jelentkező nőknek, végső döntésük meghozatala előtt meg kell hallgatniuk magzatuk szívhangját, annak érdekében, hogy döntésüket megfontolják, esetleg megváltoztassák. A születéssel/fogantatással, magzati, vagy női jogokkal kapcsolatos vélemények, azok sokszor ellentmondásos mivoltának ismeretében már nem igazán meglepő, hogy ugyan a rendelkezés ellenzői jóval többen vannak a magyar társadalomban, mint azok, akik határozott támogatónak tekinthetők, az elutasítók sem alkotnak domináns többséget, a kérdés megítélése alapvetően megosztja a felnőtt népességet. Sokan bizonytalanok a véleményalkotásban. A rendelkezés ellenzői az átlagnál nagyobb arányban vannak a nők (59%), a 30 év alattiak (73%) és a 60 évesnél idősebbek (57%) között, valamint a nagyobb városokban és a nehezebb anyagi helyzetben élők körében, de a rendelet ellenzői  csak a legfiatalabb között alkotnak domináns többséget.

A kérdés megítélését egyértelműen meghatározza, hogy a felnőttek hol helyezkednek el a születéssel–magzati jogokkal kapcsolatos gondolkodás, korábban bemutatott attitűdtérben. A baloldalinak gondolkodásúak jellemzően nem értenek egyet a szívhang-rendelettel, a jobboldali világnézettel jellemezhetők viszont jellemzően támogatják azt. A magukat a bal– és jobboldali gondolkodás szempontjából középen állónak tekintők véleménye sokkal közelebb áll a baloldali identitással rendelkezők véleményéhez.

Az eredmények azt mutatják, hogy a rendelet legerőteljesebb elutasítóinak a DK szavazói számítanak, de általában nem értenek egyet vele a TISZA Párt szavazói sem. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk támogatói viszont jellemzően a szívhang rendelet támogatói közé tartoznak. Igaz, az attitűdtérben felvett pozícióik azt is jól érzékeltetik, hogy a kormánypárti szavazók bizonyos részének értékrendjéhez képest  a szívhang–rendelet már egy kissé „szigorú”, miközben a Mi Hazánk szavazóinak általános értékrendje szempontjából a szükségesnél még „engedékenyebb”„ is.

Nehéz olyan direkt lépéseket tenni, ami egyaránt megfelel a társadalom eltérő világnézetű csoportjainak

Abban összességében erős konszenzus van a magyar felnőttek között, hogy az ország népességszámának folyamatos csökkenése az egyik legnagyobb fenyegetés jelenleg Magyarország jövőjére nézve. Ezen túl azonban az ahhoz hasonló, világnézeti témákban mint az élet kezdetének meghatározása, vagy a magzati és a szülő nők jogainak alá– és fölérendeltségi viszonyának meghatározása már jelentős megosztottság tapasztalható a magyar társadalomban.

Azzal összességében csak a felnőtt népesség bő egyharmada ért egyet, hogy Magyarország jövője kifejezetten azon múlik, hogy a magyar nők mennyi gyermeket vállalnak, – de a kérdés már jelentős mértékben megosztja a társadalom eltérő politikai meggyőződésű, vagy világnézetű tagjait. A magukat jobboldaliként meghatározók majdnem kétharmada egyetért ezzel a véleménnyel, a kormánypárti szavazók több mint 70 százaléka, a Mi Hazánk szavazóinak is kicsivel több mint a fele. Ezzel szemben a saját identitásukat baloldaliként meghatározók négyötöde elutasítja a nők gyermekvállalásának ilyen szintű fontosságát, hasonlóképpen a magukat bal– és jobboldali dimenzióban középen állóknak tekintők háromnegyede is.

Más, kapcsolódó témák tekintetében még ennél is nagyobb megosztottság tapasztalható a társadalomban. A felnőttek egyik fele határozottan, vagy kevésbé határozottan úgy gondolja, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, a magzati jogok pedig a nők jogainál fontosabbak, miközben a társadalom másik fele szerint ez éppen fordítva van és az élet kezdetét is a születéstől kell értelmezni. Utóbbi felfogás talán valamivel többekhez áll közelebb, ezzel magyarázható, hogy az ún. szívhangrendeletet a felnőtt népesség egyik fele elutasítja, miközben a másik felének sokkal bizonytalanabb a véleménye, a rendelet támogatói egyértelműen kevesebben vannak, mint az ellenzők.

A közéleti diskurzusokban gyakran elhangzó vélemény, hogy a hagyományos jobboldali és baloldali kategóriák használata mára elavult, érdemben nem igazán használható, nem is értelmezhető jól a társadalom értékrendjének, közéleti felfogásnak elemzésekor. Kétségtelen, hogy a baloldaliság és jobboldaliság fogalmaihoz az elmúlt években, évtizedekben gyakran olyan jelentéstartalmak kapcsolódtak, amelyek a fogalmak pontos használatát nagyon megnehezítették. Az IDEA Intézet kutatásai ugyanakkor rendre azt mutatják, hogy a nyilvánosságot élénken foglalkoztató, legfontosabb közéleti kérdésekben továbbra is jól elkülöníthetők a társadalom baloldali, illetve jobboldali gondolkodású csoportjai. A felnőtt népesség születéssel, fogantatással, női és magzati jogokkal kapcsolatos gondolkodásmódjának vizsgálata is megerősíti, hogy ugyan az aktuálpolitikai értelmezések jelentős zavarokat okoztak, a társadalomban jól meghatározhatók egyértelműen baloldali, illetve egyértelműen jobboldali világnézettel, értékrenddel jellemezhető társadalmi csoportok.

2025 nyarán a felnőtt népesség fele középen állónak tartotta magát baloldaliság, vagy jobboldaliság kategóriái szerint, miközben a magukat jobboldalinak tartók aránya majdnem kétszer magasabb volt a baloldaliakénál. Az élet kezdetével, a magzati és a női jogokkal kapcsolatos társadalmi gondolkodás arra utal, hogy a két világnézeti oldalhoz tartozók arányai között valójában jóval kisebb a különbség, akkor, ha nem a vállalt identitást, hanem a világnézeti kérdésekben vallott nézeteket vesszük csak alapul. A születéssel/fogantatással, illetve magzati és női jogokkal kapcsolatos gondolkodásuk alapján a magukat középen állóként meghatározó felnőttek jelentős részének nézetei is egyértelműen a személyes identitásukat baloldaliként meghatározókéhoz áll közelebb.

* Adatfelvételi információ: az IDEA Intézet a kutatás adatait 2025. május 31. és 2025. június 6. között vette fel, online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet– és közösségi oldal felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.** A válaszok elemzését ún. faktor–analízis  eljárással végeztük.

Molnár Péter – Sütő Anna

2025. szeptember