2024 legelején minden jel arra mutatott, hogy a hazai politikai közvélemény szerkezete szinte semmit sem fog változni a 2022-es parlamenti választás időszakához viszonyítva, így lényegében az akkorihoz hasonló erőviszonyokra számított szinte minden választási szakértő a közelgő EP-választáson is. Az úgynevezett kegyelmi botrány, illetve a kapcsolódó történések azonban alapvetően megváltoztatták ezt a stabilnak mondható helyzetet. 

A belpolitika eseményei korábban szinte elképzelhetetlen módon felpörögtek 2024 első öt hónapjában, ami a hazai politikai közvéleményben jelentős hullámzásokat indított el. Az IDEA Intézet 2024 január és a május között elvégzett, országosan reprezentatív, politikai témájú felméréseinek elemzésével arra kerestük a választ, hogy a belpolitika turbulens eseményei valójában a felnőtt népesség mekkora részét befolyásolták érdemben az utóbbi hetekben, mennyien lehetnek azok, akiknek a politikai preferenciáit megváltoztatták az elmúlt időszak belpolitikai történései?

Határozott elmozdulás a stagnálásból

A 2022-es országgyűlési választás óta keveset változtak a magyarországi politikai közvélemény erőviszonyai, egészen a legutóbbi időszakig. Ugyan a kormánypártok támogatottsága 2023 második feléig lassú csökkenést mutatott, de olyan párt nem akadt, amely ebből profitálni tudott volna, és növelni tudta volna támogatói bázisát. Ezért, habár a Fidesz-KDNP 2023 második felére majdnem egymillió támogatóját veszíthette el, a párttól eltávolodók elsősorban a bizonytalanok táborát gyarapították (pártpreferenciával nem rendelkezők, vagy a szavazástól biztosan távol maradók, a pártszimpátiájukat eltitkolók stb.), így a pártok erőviszonyai hosszú hónapokra, sőt évekre befagytak. A havi pártpreferencia vizsgálatok nagyjából ugyanazokat támogatottsági adatokat regisztrálták, végül 2023 végére a kormánypártok népszerűségvesztése is elérte a mélypontot, és a politikai frontvonalak végképp megmerevedtek. 

Ehhez képest 2024 tavaszán élénk mozgás indult meg. Jól mutatja, hogy milyen hordereje is volt az elmúlt hónapok belpolitikai eseményeinek, hogy 2024 májusában csak a felnőtt népesség 55 százaléka gondolta azt, hogy az utóbbi 1-2 hónapban egyáltalán nem változott meg a véleménye azzal kapcsolatban, hogy részt venne-e egy politikai választáson, illetve, hogy ez esetben melyik pártra adná le a szavazatát. Sokan bizonytalanok voltak ugyan a kérdésben, de a megkérdezettek 23 százaléka úgy érezte, az utóbbi időszakban kisebb, vagy nagyobb mértékben, de megváltozott a véleménye. Ennek alapján elmondható, hogy a kegyelmi botrány, illetve a kapcsolódó, turbulens belpolitikai események mintegy 1.8 millió magyarországi felnőtt politikai gondolkodását alapvetően, bevalottan befolyásolták.

A véleményét megváltoztató társadalmi csoport méretének meghatározásához az elemzés során kétféle megközelítést alkalmaztunk: egyfelől direkt formában, önálló kérdés tettünk fel a mintába kerülteknek arra vonatkozóan, hogy miképpen alakultak a politikai nézeteik az utóbbi 1-2 hónapban, másfelől indirekt formában, a januári és a május eleji pártpreferencia adatok összehasonlításából is következtettünk azok számára, akik választással kapcsolatos gondolkodása változott valamilyen módon. A kétféle megközelítés (ti. a szubjektív értékelés és pártpreferencia trendek elemzése) tapasztalatai alapján úgy pontosítható a becslés, hogy a politikai véleményüket az elmúlt 1-2 hónapban megváltoztató felnőttek száma 1.5 és 1.8 millió fő között lehet. 

A választásokkal kapcsolatos lakossági elképzelések változásainak szerkezete is megerősíti, hogy az elmúlt hónapok eseményeinek irányát alapvetően meghatározta a TISZA Pártnak a megjelenése. A politikai attitűdjeikben változásokat érzékelők legnagyobb hányada (29%) arról számolt be, hogy az elmúlt 1-2 hónapban megváltozott a pártpreferenciája: ennek alapján mintegy félmillió főre tehető azok száma, akik 2024 májusában más pártokra adták volna le a szavazatukat, mint 2 hónappal korábban. 

A pártot váltó, vagy nézeteiket tekintve elmozduló csoportok mellett tekintélyes azok száma is, akiknek bizonytalan pártpreferenciája az elmúlt időszakban határozottra változott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt 5 hónapban majdnem egymillió fővel csökkent a pártpreferenciájukban bizonytalanok hányada, azaz az utóbbi időszakban nagyon sokan találtak támogatható pártot maguknak. 

A pártot váltó félmillió fő mellett hasonló méretű csoportnak kevésbé drasztikusan, de szintén változott a véleménye, ők azok, akik további elmozdulásokhoz járulhatnak hozzá a jövőben. Nagyjából 430 ezer főről mondható el, hogy válaszaik alapján a nézeteik hangsúlyaiban történtek elmozdulások: a korábbiaknál is ellenszenvesebb számukra a kormány, vagy éppen az ellenzék, vagy egyes pártok, politikusok valamelyike, vagy például a választási részvételi határozottságában történtek kisebb-nagyobb változások. Az adatok alapján tehát feltételezhető, hogy még nem zárult le a nagyobb mértékű átrendeződés, azonban erre az aktuális választások eredményei is hatással lehetnek.

A Tisza Párt az időszak nyertese

A Fidesz-KDNP szavazótáborát gyengíthették az események, ezt az is mutatja, hogy a választásokkal kapcsolatos attitűdök változása az átlagnál erőteljesebben érzékelhető olyan társadalmi csoportokban, amelyek a párt fontos támogatói bázisának számítanak, vagy olyanokban, amelynek tagjai a pártpreferenciájukban jórészt (eddig) bizonytalanok voltak. A nők, a 40-60 évesek, a kisebb városokban, vagy a falvakban élők és azok, akik hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdenek 2024 májusában az átlagnál egyértelműen gyakrabban gondolták, hogy a választásokkal kapcsolatos elképzeléseik megváltoztak. A politikai véleményüket megváltoztatók 10 százaléka mondta azt, hogy az események miatt csalódott a kormánypártokban, vagyis csak az elmúlt hónapokban legalább 180 ezer felnőttről mondható el, hogy elbizonytalanodott abban a szándékában, hogy támogatja-e a Fidesz-KDNP-t.

Az ellenzéki pártokat kifejezetten rosszul érintethette ez a folyamat, hiszen a Tisza Párt hatékonyan képes elcsábítani a támogatóikat. Szavazóbázisukat jelentős mértékben erodálták az események, hiszen ezek a pártok mintegy félmillió szavazót veszthettek az elmúlt hónapokban, – az eredmények azt mutatják, hogy a Momentumot, a Mi Hazánkat, illetve a DK-t is érzékenyen érintette a TISZA párt megjelenése. Másfelől viszont az ellenzéki szavazókat aktivizálták is az események, májusra a korábbiaknál lényegesen nagyobb lett a bizalmuk abban, hogy az Orbán-kormány leváltható. 

Magyar Péter néhány hónapos pártjának május elejére viszont már nagyjából 1.2 millió szavazója lehetett – kérdés, hogy közülük mennyien mennek majd el ténylegesen szavazni. A helyzetet árnyalja, hogy mindeközben a Fidesz-KDNP támogatottsága ugyan csökkent egy ideig, de az EP kampány elindulását követően stabilizálódni látszik, sőt, a kormánypártoknak összességében mintegy 100 ezer fővel több szavazója is van jelenleg, mint az év elején volt (nagyjából 2.1 millió fő). 

A remény mozgósító ereje

Magyar Péter felbukkanása volt a politikai gondolkodását megváltoztató közel 1.8 millió fő megjelenésének egyik fontos motorja egyfelől azért, mert sokaknak reményt adott azzal, hogy választható alternatívaként jelent meg, másfelől azzal, hogy még azoknak az ellenzéki szavazókat is optimistábbá tette, akik nem bizonytalanodtak el pártszimpátiájukban, de a változás lehetőségében sokkal inkább bízni kezdtek. 

Az ellenzéki szavazók politikai aktivitását, a választói részvételi hajlandóságukat, a pártpolitikai kínálat minősége mellett, alapvetően meghatározhatja, hogy mennyire tartják fontosnak a választásokat, bíznak-e abban, hogy a jelenlegi kormányzópártok leválthatók, vagy parlamenti dominanciájuk érdemben gyengíthető (az más kérdés, hogy a hatalomváltás kockázatával kapcsolatos félelmek a másik oldalról a kormánypártok támogatóit is nagyobb aktivitásra serkenthetik). Ezzel kapcsolatban sokatmondó, bár a magyarországi felnőttek között 2024. májusában is kisebbséget alkottak azok, akik szerint sor kerülhet az Orbán-kormány leváltására a 2026-os parlamenti válaszásokon (38%), de az így vélekedők aránya folyamatosan emelkedik, majdnem kétszeresére nőtt az elmúlt 5 hónapban. A Fidesz-KDNP számára a helyzet abból a szempontból nem lehet megnyugató, hogy a kormányváltásban bízók száma jelenleg magasabb a kormánypárti szavazókénál (kb. 3 millió fő vs. kb. 2.1 millió fő).

Komoly átrendeződés várható a választásokon

Mindent egybevetve kijelenthető, hogy a kegyelmi botrány, illetve az abból kibontakozó történések jelentős mértékben megmozgatták a magyar felnőtt lakosság belpolitikával kapcsolatos gondolkodását. Közel 1.8 millió magyarországi lakos másként gondolkozik a pártpolitikáról, a választási részvételéről, mint ahogy azt korábban tette. Közülük mintegy 900 ezer felnőttről mondható el, hogy korábban bizonytalan volt a választási részvételével, vagy választói döntésével kapcsolatban, de 2024 májusára ez megváltozott. 

Az idei év közéleti történései egyértelműen jobban ráirányították az emberek figyelmét a hazai belpolitikára, és valamennyivel emelték a választási részvételi hajlandóságot is a magyar társadalomban. 2024 május elején a felnőtt népesség kétharmada úgy gondolta, biztosan szavazni fog a júniusi EP választáson, tehát január óta mintegy 600 ezer fővel emelkedhetett a választási részvételüket biztosnak érzők száma. 

Mindenképpen izgalmas választásoknak nézünk elébe, és a trendek alapján június 9-ig, a választási eredményektől függően pedig a következő hónapokban is további átrendeződések várhatóak. Bár a Fidesz-KDNP saját táborát sikeresen mozgósíthatja, a korábban rendre visszatérő bizonytalankodó szavazóit elveszítheti, ami veszélyes lehet a júniusi választáson a kormánypártokra, különösen, ha közben az ellenzéki szavazók aktivitása magas marad. Az ellenzéki oldalon bár nőtt a lelkesedés, határozott mozgás látszik, amely a 2024 előtt meglévő pártokat érzékenyen érintette, miközben a TISZA Párt növekedett – nem csak korábbi ellenzékieket, hanem a bizonytalanokat is sikeresen mozgósítva.

Molnár Péter – Sütő Anna

Forrás:IDEA Intézet, országosan reprezentatív, online kérdőíves felmérései (N=1500) – 2024.03, 2024.04, 2024.05,