A közelmúltban élénk visszhangot váltott ki a hazai nyilvánosságban az a felvetés, hogy különbségek lehetnek a magyar társadalom férfi és a nő tagjainak pártpreferenciáiban, – illetve ezen túlmenően talán tágabb értelemben vett világnézetében, életfelfogásában, valóságérzékelésében, közéleti-politikai gondolkodásában is. 

Az IDEA Intézet havi rendszerességgel végez nagymintás, a pártpreferenciát és egyéb társadalmi preferenciákat mérő vizsgálatokat, ezek eredményei mentén vizsgálható, hogy miért, miben térhet el Magyarországon a nők gondolkodása, mi magyarázhatja a pártpreferenciákban megjelenő különbségeket.

A nők bizonytalanabbak a nagy pártok irányába is

A férfiak és nők pártpreferencia szerinti különbségeinek alaposabb értékeléséhez 2024 január és szeptember közötti adatok elemzésével kerestünk válaszokat. Ezek alapján elmondható, hogy a kormánypártok támogatottsága a férfiak körében mindvégig magasabb volt, mint a nők között, bár a nemek közötti különbségek összességében inkább csökkenő tendenciát mutattak az elmúlt hónapokban. A TISZA Párt támogatottsága, a párt megjelenését követő egy-két hónapban egy kicsit magasabb volt a nők, mint a férfiak körében. Ezt követően a párt támogatottsága a férfiak között élénkebben növekedhetett, így szeptemberre a TISZA szavazók arányaiban tapasztalható nemek szerinti eltérések egyre kevésbé voltak érzékelhetők. A nők körében mindvégig magasabb a bizonytalan pártpreferenciával rendelkezők aránya, a különbség mértéke sem változott érdemben.

Az adatok alapján tehát látható, hogy a nők párpreferenciája és ennek határozottsága némileg különbözik a férfiakétól. Az alábbiakban olyan, az IDEA Intézet különböző reprezentatív felméréseiből származó, érdekesebb adatot gyűjtöttünk egybe, amelyek jól érzékeltetik a nők közéleti-politikai kérdésekkel kapcsolatos gondolkodásmódjának eltéréseit, amik a pártpreferenciák eltéréseinek hátterében is meghúzódhatnak.

A nőkre jellemző politikai identitáskülönbségek

Az IDEA egyik 2024. szeptemberi adatfelvételének résztvevői azt értékelték, mennyire éreznek büszkeséget magyarságukkal, magyar identitásukkal kapcsolatban. A megkérdezettek arról is kifejezhették a véleményüket, hogy mennyire tekintenek magukra kizárólag magyar, vagy pedig kizárólag európai polgárként, vagy ezek valamilyen típusú átmeneteként. 

A magyar és az európai identitás identitás megítélésében is a nők voltak egyértelműen bizonytalanabbak, de igazán jelentős különbség a magyarsággal kapcsolatos büszkeség esetében mutatkozott. Az eredmények szerint a nők közül jóval kevesebben (37%) éreznek kifejezett büszkeséget magyarságukkal kapcsolatban, a férfiak feléről viszont elmondható ez. Ezek az adatok egybecsengenek egy  2023 szeptemberi adatfelvétel eredményeivel is, amely szerint a nők jóval kisebb arányban gondolják saját világnézetükre jellemzőnek a „nemzeti radikális” címkét, mint a férfiak (9% vs. 21%), miközben – messze nem ilyen mértékű különbséggel – gyakrabban azonosítják magukat a „szociáldemokrata” (24 vs. 22%), illetve a „liberális” (33 vs. 28%) politikai jelzőkkel.

A nők máshol látnák helyünket a világban

Az IDEA Intézet egyik júniusi felmérése arra keresett választ, hogy a hazai felnőttek egyes országok (pl. USA, Kína, Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Románia stb.), illetve nemzetközi szervezetek (EU, NATO) értékeit és érdekeit mennyire érzik közelállónak Magyarországéhoz . Az értékelések alapján azt is vizsgálni lehetett, hogy mennyire láthatóak koherens, világnézeti mintázatok a véleményekben, olyanok, amelyek a nyugati, illetve keleti identitás vonatkozásában jól értelmezhetők. A válaszok alapján hazai felnőtt népesség tagjait három csoportba lehetett elkülöníteni, de közülük csak a nyugatosoknak volt (az érintett országok megítélését illetően) határozott, karakteres és következetes, nyugat-kelet dimenziójában értelmezhető nézetrendszere. A júniusi vizsgálat azt mutatta, hogy a magyar társadalom háromnegyede ebben a térben sokkal bizonytalanabb, de kisebb-nagyobb mértékben azért hajlik egyik, vagy másik nagyhatalmi oldal felé (kelet felé és nyugat felé hajló bizonytalanok). 

A társadalomban jól érzékelhető bizonytalanság a kelet-nyugati hovatartozás tekintetében a nőkre jobban jellemző, miközben a határozottan nyugatos gondolkodásúak aránya egy kicsivel alacsonyabb körükben. De ennél sokkal nagyobb különbséget jelent a két nem között, hogy amíg a férfiak 44 százaléka kelet felé hajló, bár bizonytalan gondolkodásmóddal volt jellemezhető, addig a nők között az ugyanilyen felfogásúak aránya jóval alacsonyabb, csak 29 százalék. A nyugatosságot vizsgálva a nők háromnegyedéről, a férfiaknak viszont már csak alig több mint feléről mondható el, hogy ha nem is kritika nélkül és nem is túl erősen, de azért még mindig a nyugati hatalmak felé vannak inkább kötődései. Ebből következően a nők körében sokkal ritkábban akadnak olyanok, akiknek a keleti nagyhatalmakba vetett (amúgy jellemzően szintén nem túl magas) bizalma felülmúlja a nyugati oldal iránti bizalmat. Összességében tehát elmondható, hogy a nők között jóval több a nyugatosabb gondolkodású, bár az elkötelezettségük valamivel bizonytalanabb.

A nők más miatt aggódnak

Az IDEA Intézet egyik augusztusi felmérése arra kereste a választ, hogy a hazai felnőttek milyen veszélyeket tartanak leginkább fenyegetőnek Magyarország jövője szempontjából. 

A magyar nők „közéleti félelmei” ugyan gyökeresen nem különböznek a férfiakétól, de azért jelentős eltérések mutatkoznak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők sokkal nagyobb veszélynek érzik az emberek elszegényedését, mint a férfiak (58% vs. 41%), sokkal kevésbé aggasztja ugyanakkor őket a népességfogyás problémája (33% vs. 42%). Mindemellett egy kicsit kevésbé aggódnak a hamis információk, álhírek terjedése miatt is, amit a férfiak a vizsgált veszélyforrások közül a leginkább fenyegetőnek láttak augusztusban – utóbbi eltérést vélhetően az is magyarázza, hogy a férfiak aktívabban tájékozódnak közéleti kérdésekben.

Jelentős véleményeltérés a nőkhez köthető társadalmi ügyekben

Egy 2023. januári IDEA vizsgálat arra keresett választ, hogy a hazai felnőttek mennyire tartják még a jelen korszak Magyarországán is aktuálisnak és fontosnak a női egyenjogúság megoldásának feladatát. A mintába kerülteknek ellentétes irányú állításokról kellett eldönteniük, hogy melyik fejezi ki jobban a véleményüket. Az IDEA Intézet munkatársai 2024. januárjában pedig a genderelmélet, illetve az elmélet legfontosabb tétel-állításainak elfogadottságát vizsgálták meg a magyar társadalomban. (Utóbbiakat, magának a genderelmélet jelzőnek a megemlítése nélkül.) 

Szembetűnő különbségeket találunk a férfi-női gondolkodásban Magyarországon, ha a kifejezetten nőkhöz köthető ügyekben vizsgálódunk, mint például a nemek egyenjogúságának, vagy a nemekkel kapcsolatos társadalmi szerepeknek a témája. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a női egyenjogúság területen jelentősen eltér a férfiak és a nők valóságérzékelése. Az eredmények szerint a magyar nők között azok vannak többségben (58%), akik szerint a női egyenjogúság fontos érték és ezzel kapcsolatban még sok tennivaló akad itthon, – viszont a férfiak között kisebbséget alkotnak az ezzel egyetértők (42%). 

A női egyenjogúsággal kapcsolatos témák megítélése mellett a nemi szerepekkel kapcsolatos (gender)állítások megítélésében jelentősnek mondható eltérések vannak a magyar férfiak és nők között. Ugyan mindkét nem esetében egyetért azzal a túlnyomó többség, hogy „mindenkinek joga van szabadon eldönteni, hogyan éli meg a férfiasságát, vagy a nőiességét”, ezen túl azonban már jóval jelentősebbek a véleménykülönbségek. A nők közül ugyanis sokkal többen értenek egyet azzal, hogy nem szabad eltérő elvárásokat támasztani férfiakkal és nőkkel szemben pusztán a nemük miatt, hogy a férfiasságnak és a nőiességnek többféle, egyenértékű formája létezik, és a nemekhez kapcsolódó elvárások, nemi szerepek jelentősen megváltoztak az utóbbi 20-30 évben. Miközben ezekkel a tézisekkel a magyar nők egyértelmű többsége tudott azonosulni, a férfiaknak csak nagyjából a fele értett egyet. Különösen elgondolkodtató, hogy a nők majdnem fele azzal az állítással is azonosult, amely szerint a nemekhez kötődő társadalmi elvárások időnként korlátozzák az emberek jogait, miközben a férfiaknak csak alig több mint negyede vélekedett ugyanígy.

Különutas női gondolkodás?

Az IDEA Intézet vizsgálatai azt mutatják, hogy a nők közéleti/politikai gondolkodása sok esetben – akár kulcskérdésekben is – eltér a férfiakétól, egyúttal gyakran a politikai közvélemény, a közéleti nyilvánosság uralkodónak számító, domináns vonulataitól is. Így például a nők általában jobban érdeklődnek a szociális kérdések iránt, jobban aggódnak az elszegényedés miatt, de távolabb áll tőlük a radikalizmus, így a nemzeti radikalizmus is. 

Az is szembetűnő, hogy miközben a felnőttek között összességében több a nő, a férfiak általában mégis többséget alkotnak a pártok szavazótáboraiban (nem is beszélve magukról a politikusokról, a vezető beosztású személyekről, a miniszterekről stb.). A nők között egyértelműen többen érezhetik úgy, hogy világnézetük, közéleti identitásuk egyáltalán nem illeszthető a kormánypártokhoz, de az ellenzéki pártokhoz sem. A nők között az átlagnál többen vannak, akik a hazai, politikai nyilvánosság aktuális tartalmaira, üzeneteire kevésbé, vagy egyáltalán nem rezonálnak. Ezzel legalábbis magyarázható, hogy amíg a pártok bázisait jellemzően inkább a férfiak dominálják, addig a bizonytalan pártpreferenciával jellemezhetők döntő többsége a társadalom nő tagjai közül kerül ki.

Molnár Péter – Sütő Anna

Forrás: IDEA országosan reprezentatív, kérdőíves, havi omnibusz felmérések adatbázisai 2023. január – 2024. szeptember