A felnőtt népesség 45 százaléka tud olyan barátjáról, családtagjáról, akinek az alkoholfogyasztási szokásai miatt feszültségek, viták konfliktusok szoktak előfordulni. Közülük nagyjából 800 ezer főre tehető azok száma, akiknek több ilyen közvetlen ismerőse is van – ez derül ki az IDEA Intézet 2025. januárjában elvégzett felméréséből.

Az alkoholfogyasztásával járó társadalmi problémák mértékét többféle statisztikai adat alapján is lehet értelmezni, amelyek egymást kiegészítő vagy árnyaló következtetéseket nyújtanak. Az eltérő számok mögött többek között az alkoholbetegség, a problémás alkoholfogyasztás, a nagyivó viselkedés, stb. fogalmak definíciói és értelmezései állnak. Más eredményekre vezet, ha a számításokat kizárólag fiziológia, egészségügyi szempontok szerint végezzük, és másokhoz, ha a környezetre, a szélesebb társadalomra gyakorolt hatásokra is tekintettel vagyunk.

Az alkoholproblémák elterjedésének megbízható, statisztikai becslését ezentúl is többféle tényező nehezíti nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is. A hivatalos, kereskedelmi, fogyasztási adatokra alapozó becslések számára problémát jelent, ha a társadalom alkoholfogyasztásában fontos szerepet játszanak a privát körülmények között készített, vagy nem hivatalos, kereskedelmi csatornák útján vásárolt termékek. Az alkoholfogyasztás veszélyességének mértékére vonatkozó, önbevalláson alapuló adatok sem adhatnak teljes körű eredményt, hiszen a társadalomra jellemző, általános attitűdök, úgymint, az alkoholfogyasztás normalizálása, illetve az arra vonatkozó önbevallást gátló személyes tényezők, jelentős mértékben torzíthatják az eredményeket.

Az IDEA Intézet 2025 januári, reprezentatív felmérése során a hivatalos adatok értelmezésének támogatásaként a felnőtt népesség szubjektív problémaérzékelésének szintjét vizsgálta. A mintába kerülteknek arra kellett választ adniuk, hogy a közvetlen családi, baráti környezetükben ismernek–e olyan embereket, akiknek az alkoholfogyasztási szokásai miatt problémák, konfliktusok, viták és feszültségek szoktak előfordulni. Az ezzel kapcsolatos információk egy újabb nézőpontot jelenthetnek a hivatalos statisztikákhoz képest is, hiszen a környezeti érzékelés szintjére vonatkoznak, a túlzott alkoholfogyasztás társadalmi hatásainak mértékére utalhatnak.

A KSH, önbevalláson alapuló számításai szerint jelenleg Magyarországon a felnőtt népesség 5–6 százaléka tekinthető nagyivónak, kockázatos, vagy problémás alkoholhasználónak, ami nagyjából 5–600 ezer hazai komoly alkoholfogyasztási problémákkal küzdő embert jelent. WHO adatai szerint a magyarországi felnőtt lakosság 21 százaléka lehet problémás alkoholfogyasztó, olyan, aki szokásai miatt kezelésre szorul, de legalábbis kezelésre szorulna. Ez már jóval nagyobb szám, hiszen eszerint Magyarországon több mint 1.5 millió felnőtt számára okoz súlyos problémákat az alkoholfogyasztás. A nyilvánosságban leggyakrabban hivatkozott szám az 1 millió alkoholbeteg. Erről ugyan kevésbé adhat közvetlen információkat, de a társadalmi hatások mértékéről jól tájékoztat a krónikus májbetegségekben és cirrózisban elhunytak számának alakulása, ezek a betegségek ugyanis jellemzően alkoholfogyasztással függnek össze. Hivatalos adatok szerint az ilyen betegségekben elhunytak száma 100 ezer lakosra vetítve jelenleg Romániában, Szlovákiában és Magyarországon a legmagasabb egész Európában.

Gyakoriak az alkoholfogyasztásból fakadó feszültségek

Az IDEA Intézet januári felmérésének adatai arra adnak válaszokat, hogy a felnőtt népesség mekkora hányada találkozik olyan emberekkel, akiknek szerintük, alkoholfogyasztási szokásai problémákat, vitákat vagy feszültséget okozhatnak saját, szűkebb, mindennapi környezetükben. Ugyan, ezek az adatok is önbevalláson alapulnak, de nem a válaszadókra saját magukra vonatkoznak, így elképzelhető, hogy „őszintébbek”. Az alkoholfogyasztás mértékétől, vagy a gyakoriságáról nem adnak közvetlen információkat, de megmutatják, mekkora tömeget érzékelnek Magyarországon maguk körül olyan emberi problémákat, feszültségeket, vitákat, amelyeket ők maguk a túlzott alkoholfogyasztásnak tulajdonítanak.

2025 januárjában a felnőttek 45 százaléka tudott a közvetlen, baráti, vagy családi környezetében olyan emberekről, akiknek alkoholfogyasztása problémákat, feszültségeket, vitákat okoz a mindennapok során. Ez azt jelenti, hogy több mint 3.5 millió hazai felnőtt ismer ilyen embereket barátai, vagy családtagjai között. A népesség harmada (35%) „csak” 1–2 érintettről tud, viszont 10 százalékuk, nagyjából 800 ezer felnőtt tehát, ennél is több alkoholproblémákkal küzdő embert lát maga körül.

Férfiak és nők hasonló arányban érzékelnek ilyen eseteket, viszont az életkor növekedésével együtt emelkedik azok aránya, akik tudnak alkoholfogyasztási problémákkal küzdő barátokról, családtagokról. Persze, egy–egy alkoholproblémával, alkoholbetegséggel küzdő emberről többen is tudhatnak, ugyanakkor az ilyen jellegű problémák, azok okai, sokszor hosszabb ideig láthatatlanok maradnak, akár közvetlen környezetben élők számára is.

A magyaroknak csak ötöde támogatná a reggeli szesztilalmat

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon egy alkalommal akadt arra a példa, hogy a felnőtt népesség alkoholfogyasztásához fűződő jogát az állam tiltással akadályozta, korlátozta volna. 1978. január 1–én lépett érvénybe a belkereskedelmi miniszter 19/1977 (XII. 20.) Bk M számú rendelete, amelynek értelmében a vendéglátó üzletekben, munkanapokon, reggel 9 óráig tilos volt szeszes italt értékesíteni. Az ún. „reggeli szesztilalom” célja az volt, hogy a reggeli munkába igyekvők lehetőleg ne tudjanak alkoholos italokat fogyasztani. Az IDEA Intézet munkatársai januári felmérésük során arra voltak kíváncsiak, hogy vajon mekkora támogatottsága lenne jelenleg a magyar társadalomban egy hasonló intézkedésnek.

Az eredmények azt mutatják, hogy ez a támogatottság csak nagyon alacsony lenne. Annak ellenére, hogy a felnőttek majdnem fele ismer olyan embereket a környezetében is, akiknek komoly gondokat okoz a túlzott alkoholfogyasztás, csak a népesség alig ötöde támogatná a reggeli korlátozást (19%), miközben az emberek 52 százaléka nem értene egyet vele.

Adatfelvételi információ: Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2024. december 31. és 2025. január 10. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet––– és közösségi oldal felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.