Borítókép: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2023. október 17–én. Fotó: Grigory Sysoyev / AFP
A lakosság többsége szerint Magyarország energiaellátása olyan erősen függ az orosz forrásokból származó importtól, ami kockázatot jelent, és a legfontosabb cél ma Magyarország energiaellátásának biztosítása szempontjából az, hogy az egy országtól való függés mértéke csökkenjen. A népesség majdnem fele akár még egy kicsit többet is fizetne az általa használt energiáért, ha ezzel hozzájárulhat e függőség csökkentéséhez – egyebek mellett ez derült ki az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet 2025 novemberében végzett 1500 fős, országosan reprezentatív, kérdőíves felméréséből.
A magyar felnőttek többsége tisztában van vele, hogy az ország energiaellátása problémákkal küzd, kihívások előtt áll. És bár nem feltétlenül ezt a kérdést tartják jelenleg az ország legfontosabb kihívásának, de a társadalom nagyon is tudatában van a veszélyeknek.
Az energiafelhasználási adatok azt mutatják, hogy Magyarország erősen kitett az orosz energiaimportnak: a kőolaj mintegy 70%–a, a földgáz 62%–a származott közvetlenül Oroszországból 2023–ban. A Paksi Atomerőmű üzemanyagát is figyelembe véve, a primer energia–felhasználás kb. 57%–át adták orosz energiahordozók.
Összességében a felnőtt népesség szűk egyharmada (30%) sorolja az energetikai kérdéseket az ország előtt álló három legfontosabb kihívás közé. E csoport egyik fele az ország energiaellátásának biztosítását, a másik fele pedig az orosz energiahordozóktól való függőség tényét tartja kiemelt kihívásnak. A véleményeket erősen befolyásolják a politikai preferenciák, hiszen a kormánypárti szavazók főleg az ellátás biztonságát, míg az ellenzéki szavazók inkább az orosz energiahordozóktól való függőség kérdését emelték ki.
2025. végén tehát nagyjából 2.3 millió hazai felnőtt látta úgy, hogy az energiaellátással kapcsolatos problémák megoldása az ország előtt álló legsürgetőbb feladatok közé tartozik. A teljes népesség többsége (78%) tisztában van vele, hogy Magyarország energiaellátása nagyon erősen függ Oroszországtól és lakosság kétharmada ezt kockázatosnak (62%), hátrányosnak gondolja.
Sőt, a felnőttek kétharmada (66%) azzal is egyetért, hogy a legfontosabb cél ma Magyarország energiaellátásának biztosítása szempontjából az, hogy az egy országtól való függés mértékének csökkentése érdekében sokszínűbbé kell tenni az importált energiahordozók kínálatát. A döntő többség nem a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatos további fejlesztéseket támogatja, de, akik az energiaellátás biztonságát a közeljövő fő kihívásai között tartják számon, az átlagnál sokkal nyitottabbak erre.
A lakosság közel fele (48%) szerint a függőség mértéke olyan nagy kockázat, hogy még valamivel többet is fizetne az általa felhasznált energiáért, ha ezzel segíthetne valahogy. Igaz, a túlnyomó többség csak minimális, jelképes mértékű többletköltséget tudna vállalni.
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet felmérése azt is vizsgálta, hogy a magyar társadalom tagjai hogyan viszonyulnak a más országoktól történő energiahordozó–vásárláshoz, annak függvényében is, hogy mely országokat érzik Magyarországhoz közelebbinek, értékeik és érdekeik alapján. Az eredmények szerint a hazai felnőtt népesség tagjai, jól láthatóan azokból az országokból szeretnének energiahordozókat vásárolni, amelyeket „barátinak” tartanak, ezen belül pedig földrajzilag is minél közelebb vannak Magyarországhoz. Oroszországot és Ukrajnát a lakosság inkább a magyar érdekektől és értékektől távoli országoknak tartja, ennek megfelelően a többség nem vásárolna ezektől az országoktól energiahordozókat, hiába vannak földrajzi értelemben közel. Az USA egyértelműen „barátibb” országnak tűnik ugyan, de a nagy földrajzi távolság miatt a többség szintén nem tartja megfelelő üzleti partnernek az energiahordozók importja szempontjából.
Ezen a kitettségen az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint sürgősen változtatni kell: az uniós közös célok alapján 2040–ig a klímaváltozást előidéző kibocsátásokat 90%–kal kell csökkenteni, míg 2050–re gyakorlatilag 0–ra kell redukálni. Magyarországnak a termelői oldalon a napenergia–beruházások folytatása, illetve a tárolás mellett az azokat kiegészítő szélenergiába kell befektetnie, úgy, hogy a szeles kapacitások elérjék a napos kapacitás 50%–át. A fogyasztói oldalon pedig elsősorban a hatékonysági és takarékossági fejlesztéseket kell mihamarabb megkezdeni. Ennek érdekében az államnak szociális alapúra kell átalakítania a rezsicsökkentés rendszerét, másfelől érdemi, hosszútávú programokat kell indítania a felhasználás minél gyorsabb csökkentéséért.
Sütő Anna, Molnár Péter – 2025. december
Köszönjük a közreműködést az Energiaklub munkatársainak, különösen Kéri Andrásnak és Perger Andrásnak!
Adatfelvételi információ: az IDEA Intézet a kutatás adatait 2025. október 31. és 2025. november 7–e között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet– és közösségi oldal felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
2025. november
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A magyar felnőttek fele gondolja azt, hogy Oroszországnak van nagyobb felelőssége abban, hogy a háborút még nem zárta le békekötés. Az ukránokat ugyan kevesebben okolják ezért, de sokaknak az a meggyőződése, hogy Oroszország és Ukrajna háborús felelősségének mértéke azonos, de legalábbis megoszlik.
Az általános lakhatási válság, a folyamatosan emelkedő albérleti díjak ellenére csak a felnőttek harmada értene egyet egy olyan szabályozással, amely a magáningatlanok kiadására vonatkozóan lakbérplafont vezetne be - ez derült ki az IDEA Intézet május legelején elvégzett, rövid felméréséből.
Az IDEA adatai szerint a nők közéleti-politikai gondolkodása sok esetben, eltér a férfiakétól, és a nyilvánosság uralkodónak számító vonulataitól is.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!